ügyetlenkedik
ügyetlenkedik [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
1. Jóakaratú igyekezettel, de ügyetlenül végez vmely teendőt, kétbalkezes ember módjára foglalatoskodik, bajlódik vmivel. Mit ügyetlenkedik itt? Menj már innen, ne ügyetlenkedjél itt! Mauks Donát ujjai idegesen forgatták a lapokat, de minthogy ki van adva a rendelet, hogy mindent gyorsan kell csinálni, … éppen a nagy igyekezet miatt ügyetlenkedett. (Mikszáth Kálmán)
2. Iparkodásában, törekvésében célszerűtlen, elhibázott, ügyetlen lépéseket tesz. Ha nem ügyetlenkedtek, sikerülni fog a dolog!
Igekötős igék: elügyetlenkedik.
ügyetlenkedés; ügyetlenkedő.
