ügyes
ügyes [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <személy>, akinek természetes érzéke van bizonyos jártasságot, rátermettséget kívánó testi munka ötletes, gyors, jó elvégzéséhez. Ügyes ember, megcsinál mindent. || a. Olyan <személy>, aki adott esetben, alkalomszerűen jól, dicséretre méltó sikerrel csinál vmit. Bekötötted a könyvet, ügyes fiú vagy! Bakó, ügyes légy – órjást vesztesz el. (Madách Imre) Feri ügyes volt, nemsokára vidám tűz lobogott a kályhában. (Mikszáth Kálmán)
2. Olyan <személy>, aki munkáját könnyed gyorsasággal, hozzáértéssel, a célnak megfelelően, jól végzi. Ügyes asztalos, háziasszony, sebész, színész, varrónő. || a. Olyan <személy>, aki a helyzetet, a körülményeket találékonysággal, talpraesetten, gyors tevékenységgel kihasználja, ill. a célnak megfelelően alakítja. Ügyes kereskedő, politikus; ügyes a meseszövésben. Ügyes ember, jól kivágta magát. Keress magadnak … valami ügyes lateinert, aki majd lapot is szerkeszt. (Mikszáth Kálmán) || b. (rosszalló v. gúnyos) Olyan <személy>, aki foglalkozását, művészetét stb. ügyeskedéssel anyagi és társadalmi előnyök szerzésére használja fel; élelmes. Annyira ügyes, hogy még majd ráfizet!
3. Az ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó, vele kapcsolatos. Ügyes fogás, megoldás, ötlet; ügyes kéz, láb; ügyes keze van. Megjön az alkony, … Mielőtt ügyesen szőtt Tervünknek drága gyümölcse megérik. (Petőfi Sándor) [Detre] A beszédet ügyes ésszel fonja. (Arany János) Elrejtve csudálkozását …, gyorsan, ügyesen terelte át egyéb … tárgyra a szót. (Kaffka Margit)
4. Kényelmesen kezelhető, célszerű, ésszerű <eszköz>. Ügyes feljáró, masina, szerkezet.
5. (ritka, kissé bizalmas) Tetszetősen formás, helyes, csinos <tárgy>. Ügyes kis ház. || a. (tájszó) Csinossága, formás volta miatt tetszetős <fiatal nő v. testrész>. Ügyes kislány. Rózsás arcot látott magára mosolyogni, … csinos kis ügyes, fitos orrocskával. (Jókai Mór) || b. A külső formai követelményeknek nagyjában megfelelő, de a tartalommal kapcsolatos igényesebb esztétikai követelményekkel nemigen törődő művészi alkotás, előadás. Ügyes színdarab, vers; ügyesen zongorázik.
Szóösszetétel(ek): közösügyes.
