utolérhetetlen
utolérhetetlen [e-e-e; l-é] melléknév -ül, (régies) utólérhetetlen, utolérhetlen
1. Olyan <személy, állat>, akit, amit mentében, haladtában nem lehet utolérni (1) nagyon gyors járása miatt. Utolérhetetlen futó, versenyző; utolérhetetlen agár, nyúl, versenyló. Lovagolnak utolérhetlen paripán. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) Olyan <személy>, akit vmely munkában, cselekvésben, eredményben, teljesítményben nem lehet utolérni; páratlan. Utolérhetetlen csevegő, szónok, tehetség; utolérhetetlen a főzésben, a termelésben, a vívásban. Egressy Gábor, az utolérhetetlen szavalóművész. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, túlzó) Olyan <tulajdonság>, amelyre más nem tudhat szert tenni; egyedülálló, rendkívüli. Utolérhetetlen bátorság, humor, ügyesség. A technika utólérhetetlen [e versben]. (Tolnai Lajos) Dante realismusa utólérhetetlen: a fölfedező gyors szemével kutatja az emberi arc és taglejtés titkait. (Péterfy Jenő)
utolérhetetlenség.
