utána

Teljes szövegű keresés

utána [utána v. utánna] határozószó, igekötő és névutó
I. határozószó (személyragos) Utánam, utánad, utánunk, utánatok, utánuk v. (régies) utánok. Nyomósítva: őutána, őutánuk. (Az utána- igekötős igékkel kapcsolatban nem haszn.; az 1., 2. személyű alak és a többes szám 3. személyű utánuk alak az egyszerű igékkel nem alkot összetételt. Pl. Utánam iramodott.)
1. A személyraggal kifejezett v. az előzményekből ismert személy, tárgy, dolog után. Utánam, utánad, utánunk, utánatok, utánuk néz. Utánam jött az utcán. Utánad következik a sorban. Ne járj folyton utánunk! Meghalt az apja, örökölt egy házat. Vágytam utánatok.  Régen sohajt utánad Szívem, kegyes leányzó! (Berzsenyi Dániel) Ő jött utánad, én meg őutána. (Arany JánosShakespeare-fordítás) El is alszik a terjedő tűzszikra az ingvállon …, csak kormos szélű lyuk marad utána. (Mikszáth Kálmán) || a. Utána!: <felszólítás vkinek, vminek üldözésére>. || b. Utánam!: kövessetek! || c. (bizalmas) Utána van vkinek v. vminek: a) <férfi nőnek v. nő férfinak> a kedvét keresi, igyekszik megkedveltetni magát vele.  Szép legény volt Marci, szerették a lyányok. | Ha én utánam is annyian volnának! (Petőfi Sándor); b) <dologra értve:> nagyon igyekszik, nagyon rajta van, hogy …; minden áron el akarja érni, meg akarja szerezni. Nagyon utána van, hogy megkapja azt az állást.
2. A szóban forgó esemény után. Este sétálunk, utána moziba megyünk. Megfürdött, utána mindjárt ágyba feküdt.
II. igekötő
A. Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld. az utána- igekötős címszavakat. (Az utána- igekötős igék nem használatosak az utánam, utánad, utána, utánunk, utánatok, utánuk személyragos határozószókkal, csak személyragtalan v. személyragos főnév, névmás -nak, -nek ragos alakjával. Pl. Utánalát a lovaknak. Utánajár az ügyének.)
B. <Önállósítva, utána- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként, ill. elhangzott állítás nyomósításaként a szóban forgó igével egyértékű.> Utánaszámoltál? – Utána [= igen, utánaszámoltam].
III. névutó (-nak, -nek ragos szó, ill. a neki határozószó előtt v. régiesen után, vele együtt értve.)
1. <Helyváltoztató mozgást jelentő szóval, kifejezéssel kapcs. rendsz. előtte:> térben a megnevezett személy, dolog után (1).  Azok a kutyák mindjárt elsüllyedtek, mihelyt szájokhoz ért a víz; s aki csak hollandi volt, utána nekik. (Kazinczy FerencGoethe-fordítás) Repül a két állat … Dani bedugja az ostort a helyére a szánódalba, s ereszti őket. Utána a tolvajnak. (Móricz Zsigmond)
2. (régies) <Főleg nézést jelentő igével, kifejezéssel kapcs.:> a megnevezett távolodó személy, dolog után (3), feléje fordulva.  Tatárország hegyes-völgyes tartománya Messziről nézett a seregnek utána. (Petőfi Sándor)
3. A megnevezett időt, cselekvést, folyamatot követően, az után.  És a csonka torony, mely a harcoknak utána Most szomorún hallgat, áll még a gólya fölötte …? (Petőfi Sándor) Vigasztaltuk, hogy semmi az, mindenkivel megtörténik olykor ebéd után, két-három órával az ebédnek utána. (Gárdonyi Géza) –31 <Az és ez mutató névmással kapcsolatban:> annak utána: azt a bizonyos ismert múltbeli időpontot, eseményt, állapotot követő v. a mellékmondatban közelebbről meghatározott időben, azután; ennek utána: az imént említett időpontot, eseményt, állapotot követő időben; ezután.
4. <A van v. lesz igékkel kapcs., rendsz. előtte:> Utána van vminek: a) vmely (kellemetlen) dolgon, ügyön (már) túl van. Már utána vagyunk a vizsgáknak, a bálnak. b) annak már elmúlt az ideje; azon már nem segíthetünk, arról már nem tehetünk, azon már nem változtathatunk. Hiába minden, annak már utána vagyunk.
5. (régies) <Egyéb olyan szókapcsolatokban, amelyeknek igéje az után névutót vonzza.>  Nem magam én, ezeren vágynak karotoknak utána. (Czuczor Gergely)
Szólás(ok): ld. köd, özönvíz.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT