utalvány
utalvány főnév -t, -ok, -a
1. Olyan ügyirat, amellyel vki felszólít vkit v. vmely illetékes intézményt, hogy meghatározott összeget meghatározott személynek fizessen ki. → Kincstári utalvány; → pénztári utalvány; utalványra kifizetett összeg; utalványt állít ki 100 forintról v. 100 forintra; kifizeti az utalványt. || a. Postautalvány. Utalványon v. utalvánnyal küld pénzt vkinek. Pénzt vett elő, utalványt írt remegő kezével. (Babits Mihály) || b. Vmely teljesítmény igazolására v. jutalomként adott, írott v. nyomtatott cédula, mely a rajta feltüntetett helyen meghatározott összegre v. árucikkre váltható be. Utalvány 100 forint újítási jutalomra. Utalványt kapott a beszolgáltatott termény ellenében.
2. Hatósági nyomtatvány, amely rendsz. korlátozott forgalmú közhasználati cikkek vásárlására v. bizonyos munkáknak megállapított áron való elvégeztetésére jogosít. Talpalási utalvány; vásárlási utalvány; utalvány cipőre; utalványra kap vmely árut.
Szóösszetétel(ek): 1. utalványblanketta; utalványfüzet; utalványkönyv; utalványnapló; utalványrendszer; utalványűrlap; 2. munkautalvány; postautalvány.
