út
út főnév utat v. (népies) útat; -ja
1. A föld felszínén kisebb-nagyobb szélességű sáv, amelyet a szárazföldi közlekedés számára szabadon hagynak, v. külön erre a célra építenek. Begyepesedett v. fűvel benőtt út; → bekötő út; csúszós út; → döcögős út; egyenes, erdei, forgalmas, gondozott, göröngyös út; → hadi út; havas, hegyi, járhatatlan út; → járható út; járt út; (átvitt értelemben is) olyan mód a cselekvésben, amelyet sokan követnek; jeges, jó, kacskaringós, kanyargós, kátyús út; → kerülő út; kitaposott út; → kivezető út; → könnyű út; köves, kövezett, községi, lejtős, makadám, megyei, meredek út; poros, portalanított út; → rázós út; rossz, sáros, síkos, sima út; → szolgalmi út; a faluba v. a tengerhez vezető út; → hadak útja; → keskeny neki az út; az út elágazik, elkanyarodik, eltér; három út keresztezi egymást; letéved az útról; utat egyenget: felszínét egyenletessé teszi; elhibázza, eltéveszti, elvéti az utat; eltorlaszolja, elzárja az utat vmi elől: a) a rajta való járást megakadályozza v. megtiltja; b) (átvitt értelemben) vminek a hatását, kifejlődését megakadályozza; elvágja a menekülés útját vki, vmi elől; utat épít; → kitapossa az utat; → közöli az utat; (átvitt értelemben) megtisztítja az utat vminek a számára: tevékenységét, hatását lehetővé teszi; utat → nyit; utat → seper vkinek, vminek, ill. vmiben; → szabaddá teszi az utat vmi előtt; utat → tapos; utat téveszt; utat tör: a) <erdőben> a fákat kivágva ösvényt nyit; b) (átvitt értelemben) akadály ellenére érvényesül; utat vág; utat → ver; utat → veszít; utat → veszt. A szekerek felvágták a fölázott utat. Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára? (Arany János) Két fiatal nő lépeget a barázdán az út felé. (Mikszáth Kálmán) Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hínárú utnak. (Ady Endre) A felszikrázó utakat taposván A víg városban hallgatag ődöngök. (Tóth Árpád) || a <Beépített terület utcaneveiben> rendsz. széles, többnyire egyenes és hosszú, gyak. fákkal szegélyezett utca. Hunyadi János út; Dózsa György út; Népköztársaság útja. Párisba tegnap beszökött az Ősz, | Szent Mihály útján suhant nesztelen. (Ady Endre) Júliusi éjszaka volt… Sebesen rohantak az Andrássy úton. (Kosztolányi Dezső) || b. Fel is út, le v. (régies) alá is út: mehet(sz), amerre tetszik, csak itt ne maradj(on). Fel is út, le is út, takarodj rögtön a házamból. (Mikszáth Kálmán)
2. Az az útvonal, amelyen vki, vmi halad, v. haladni, járni, közlekedni szokott. Légi, szárazföldi, tengeri, vízi út; kerülő út; → úttalan út; → úttalan utakon; → visszafelé út; a bolygók, a felvonulás, a folyó, a hadsereg, a hal, a madár, a repülőgép, a szél, az üstökös útja; nyitva v. szabad az út: a) szabad a közlekedés; b) (átvitt értelemben) szabadon lehet tenni vmit; → nyitva áll az út vki előtt; elszakadnak az útjaik; egy az utunk; erre visz az útja; arra visz el (→ elvisz) az útja; találkoznak, ill. elválnak v. szétválnak útjaik: (átvitt értelemben is) az élet folyamán együvé, ill. külön kerülnek egymástól; vhol, vmerre → visz vkinek az útja; útba v. útjába esik vmi: az utazás útvonalába esik, arra fekszik; útba v. útjába ejt vmit; útba igazít vkit: a) megmagyarázza, milyen irányban haladjon, hogy célját elérje; b) (átvitt értelemben) tanáccsal ellátja, felvilágosítja; → akadályt gördít vkinek, vminek az útjába; (átvitt értelemben) útjában áll vkinek: alkalmatlan, kellemetlen, feszélyező vkinek a számára, gátol vkit vminek a megtételében, elérésében; útban van: akadályoz vkit, terhére van, alkalmatlan vkinek a számára; elmegy az útból: (átvitt értelemben is) szabaddá teszi más számára a mozgást v. cselekvést; (átvitt értelemben) elsöpör vkit az útjából: erőszakkal eltávolítja vhonnan, hogy szabadon tehessen vmit; → eltesz vkit az útból; eredj, menj az útból!; félre az útból!: ne akadályozd, ne akadályozza a továbbhaladást, ne álld, ne állja el az utat; → félreáll vkinek az útjából; → félretesz az útjából vkit; → kitér vkinek az útjából; útját → állja vkinek, vminek; → elállja az útját vkinek; vmely utat → jár; vkinek az útját keresztezi: a) előtte átmegy az úton; b) (átvitt értelemben) tervei, szándékai ellen cselekszik; vmely utat → mér; utat mutat: (átvitt értelemben is) eligazít, megadja a követendő irányt; utat → vált; útját vmerre → veszi. Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, A szegény legénynek útat mutassatok. (népköltés) Ellenséges földön visz az út ezentúl. (Arany János) Megfogta a halott karját, és elvonszolta az útból, hogy a lovak elmehessenek mellette. (Gárdonyi Géza) Behunyt szemmel is tudta az utat a Lengyel-nyeregre. (Krúdy Gyula) || a. (történettudomány) Vminek az útja: olyan kereskedelmi útvonal, amelyen vmely értékes, fontos árucikket szoktak szállítani. A kávé, a prém, a selyem útja. A borostyán útja a mai Sopron területén keresztül haladt.
3. Menés, járás, utazás. → Megtett út; egy órai út; jó v. szerencsés utat: <üdvözlésként az elutazóhoz>; → visszafelé út; egy kis utam van: egy kis elintéznivalóm van; nagy utam van: fontos elintéznivalóm van; erre volt utam: errefelé volt dolgom; sietős v. sürgető az útja: sietnie kell; közel → van az út vhova; tovább → visz(i) az útja; (átvitt értelemben, választékos) elérkezik útja legvégéhez: meghal; útjába akad: a) utazás közben találkozik vele; b) élete folyamán véletlenül összetalálkozik vele; akadályok → gördülnek vkinek, vminek az útjába; útban van: a) <személy> éppen utazik; b) <tárgy, dolog> akadályoz vmit, vkit mozgásában; c) <születendő gyermek> nemsokára világra jön; úton van: a) <személy> éppen utazik; b) <születendő gyermek> nemsokára világra jön; útnak → bocsát vkit; → lábát útnak egyengeti; útnak ered v. indul; útnak ereszt v. indít; útjára → bocsát vkit; eredj v. menj utadra!; (átvitt értelemben, választékos) elkészül a nagy útra; e. a halálra; útra → kel; útra → kerekedik; útra készül; utolsó útjára → kísér vkit; → bevágja vki előtt az utat v. vkinek az útját; → elvágja vkinek, vminek az útját v. vmilyen utat; utat → enged (vkinek); folytatja útját; nagy utat tesz meg (→ megtesz); gyalog teszi meg az utat; utat → szeg; útját → szegi vminek, vkinek; vki útját → szeli vkinek; útját vhová veszi v. irányítja: elindul vhová; másfelé veszi útját. Csikóbőrös kulacsocskám! … Téged hordozlak útamban. (Csokonai Vitéz Mihály) Egész uton – haza felé – Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? (Petőfi Sándor) Ereszd útjára a szegény embert. (Justh Zsigmond) Morlaix-ig autóbuszon kellett menni. Az út ezen is jó háromnegyed órát tartott. (Kuncz Aladár) Negyedik gyereke most volt úton. (Kosztolányi Dezső) || a. Vmely szállító eszköznek egy menete. A hajó tengerentúli útja. A csónak első útján léket kapott.
4. Vmely történés folyamata, lefolyása. (átvitt értelemben) Vminek az útja el van zárva: vmit nem lehet megtenni; minden halad, (jól) megy a maga útján; útját → vágja vkinek, vminek; (átvitt értelemben, ritka) útját veszi vminek: nem engedi, hogy megtörténjék vmi. Azért vágott közbe, hogy útját vegye a konvencionális frázisoknak. (Mikszáth Kálmán) Az emberélet útjának felén | egy nagy sötétlő erdőbe jutottam. (Babits Mihály–Dante-fordítás) || a. (átvitt értelemben) Vmely történés menetének, lefolyásának rendje. Az élet, a sors, a történelem útja.
5. (átvitt értelemben) Általában a cselekvésnek, az élet vezetésének vmely céltól v. normától megszabott irányvonala, módja, rendje. A becsület, a bűn, az erény, az igazság útja; útjától eltántorít vkit; egyenes, hamis, helyes, helytelen úton jár; görbe, sötét utakon jár: rejtélyes, gyanús a viselkedése; a maga útján jár v. a maga útját járja; kitaposott úton jár: általánosan elfogadott elvek, régi szokások szerint cselekszik; a legjobb úton van vmi felé; tilos úton v. utakon jár: futó szerelmi kalandokat keres, tiltott szerelmi viszonyt folytat; → tilos úton; vmilyen úton → megy; → átmegy vminek az útjára; vmilyen útra lép; → rossz útra lép; → rálép vminek az útjára; → rátér vminek az útjára; vminek az útjára lép, → tér; vkit rávezet vmely útra; jó v. rossz útra → tér; vkit más útra terel; jó v. rossz útra → térít vkit; rossz útra → téved; rossz útra visz, csal, csábít vkit: erkölcsileg megront vkit; → letántorodik a becsület, az erény útjáról; letér az egyenes, a helyes, az igaz útról, a becsület útjáról. Középosztályunk még bolondabb úton jár: nagy úr akar lenni. (Vas Gereben) A szegény emberek útja csak az egyenesség és igazság lehet. (Tolnai Lajos) Ilyen az asszonynép, nem egyenes az útja. (Justh Zsigmond) || a. Vmely cél felé haladó törekvésnek, történésnek, folyamatnak az iránya, rendje, módja. A béke, a boldogulás, az érvényesülés, a fejlődés, a felemelkedés, a megegyezés, a megvalósulás, a felszabadító mozgalom, a szocializmus útja; a gyógyulás útján van; visszatekint a megtett útra: az elért eredményeket számba veszi; egyengeti vkinek, vminek az útját: elősegíti boldogulását, érvényesülését, megvalósulását; megszabja vminek az útját: előírja a cselekvés irányát. S így megy a had, megy a ködnek: Siker útját kedvetlenül keresgeti. (Ady Endre)
6. (átvitt értelemben) Vmely konkrét feladat megoldásában alkalmazott tervszerű eljárás, módszer. Célravezető, eredményes, kipróbált, kivezető út; → járatlan út; → harmadik út; → porosz út; vminek az útjára → átvisz vmit; eltalálja a helyes utat: különböző eljárások közül eltalálja a legcélszerűbbet; új utakat → jár; vkinek útját → követi; → végigjár vmely utat. Valahol utat vesztettünk … (Ady Endre) || a. Vmilyen úton: vmilyen módon, eljárással. Alkotmányos úton: az alkotmány tiszteletben tartásával, alkotmányosan; barátságos, békés úton; bírói úton; → bírói útra tereli a dolgot; diplomáciai út; egyenes v. kerülő úton ér célhoz; erőszakos úton; ez(en az) úton v. ilyen úton; fegyveres úton; forradalmi úton; kereskedelmi úton; peres úton; rendeleti úton; → rövid úton; → száraz úton; → szolgálati úton; → tilos úton; törvényes úton; ez úton értesítlek, hogy ..: ezzel a közléssel, ebben a levélben, így é., hogy … Ez úton nem boldogulunk. (Jókai Mór) || b. A gyakorlatban alkalmazott tudományos v. műszaki eljárás. Hideg v. meleg úton készült likőr: forralással, ill. forralás nélkül k. l.; mesterséges úton megtermékenyített állatok; vegyi úton készített gyémánt.
7. Lehetőség vminek az elérésére, megoldására. Utat v. utat-módot keres, talál vmire; új uta(ka)t nyit; utat → talál vkinek a szívéhez; → egyengeti vkinek, vminek az útját. Adok neked … utat a megtérésre. (Jókai Mór) Eszeden légy, mert sok mindenre nyílik út. (Tolnai Lajos)
Szólás(ok): arra az út, amerre a kerékvágás: menj utadra; le is út, fel is út; kiadja vkinek az útját: a) erélyesen elutasítja, visszautasítja, kül. értésére adja, hogy a vele való szerelmi v. baráti kapcsolatot megszakítja; b) állásából elküldi, elbocsátja; ld. még ördög, szalmaszál. Közmondás(ok): Legjobb az egyenes út: a nyílt, őszinte magatartás, viselkedés a leghelyesebb. Legrövidebb az egyenes út: úgy jutunk a leggyorsabb, legjobb eredményhez, ha a legegyszerűbb megoldási módot választjuk. Minden út Rómába vezet: a) vmely ügy elintézésében nem lehet bizonyos felső fórumokat megkerülni; b) ugyanazt a célt többféle úton, módon el lehet érni; c) bármelyik eljárást választod is; az eredmény ugyanaz. Járt utat járatlanért el ne hagyj!: ismert, kipróbált, bevált módszer(ek) helyett ne kísérletezz újjal, ismeretlennel.
Szóösszetétel(ek): 1. útakadály; útalépítmény; útbevágás; útburkolás; útcsinálás; útegyengetés; útelzárás; útemelkedés; útfeljáró; útgyalu; úthasználat; útjavítás; útjelző; útjog; útkanyarulat; útkarbantartás; útkavicsolás; útkeresztezés; útkészítés; útkövezés; útközép; útrendészet; útrövidítés; útszabályozás; útszakasz; útszelvény; útszint; útszolgalom; útszűkülés; útszűkület; úttatarozás; úttekervény; úttorlasz; úttöltés; úttörés; útvám; útzár; 2. alagút; általút; álút; autóút; betonút; cigányút; diadalút; dűlőút; egérút; életút; fékút; félút; földút; gyalogút; hajóút; karavánút; kerékpárút; keresztút; kiút; kocsiút; körút; középút; közút; kutatóút; légutak; lovaglóút; magánút; mellékút; mélyút; műút; nászút; oldalút; országút; öszvérút; postaút; próbaút; repülőút; sétaút; sugárút; szekérút; szemleút; tanulmányút; tejút; tévút; válaszút; vándorút; vasút; visszaút; zarándokút.
