uszítás

Teljes szövegű keresés

uszítás főnév -t, -ok, -a
Általában az uszít igével kifejezett cselekvés, megnyilvánulás, tevékenység; az a tény, hogy vki uszít (vkit, vmit).
1. Kutyának v. ritkán más állatnak ember v. egy másik állat elleni támadásra való ingerlése, biztatása. A komondoroknak a vándor ellen való uszítása. Hagyd abba a kutyák uszítását!  Kékes kötényét fölfelé hajtogatva lóbázta feléjök, amit a kutyák tetszés szerint vehettek vagy csillapításnak, vagy uszításnak. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben) Személy(ek)nek, tömegeknek vki(k), vmi ellen való ingerlése, felbiztatása, lázítása. Arcátlan, lelkiismeretlen uszítás; háborús uszítás; a vezetők, a szomszéd népek elleni uszítás; háborúra, leszámolásra, támadásra (való) uszítás. A cselekmény kimeríti az uszítás tényét.
uszítási.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT