úszik
úszik ige -ok v. (választékos) -om, -ol; -tam, -ott; ússzon v. (választékos) ússzék, (tájszó, régies) úsz
I. Vminek a részei közt egyenletesen halad tovább v. haladni látszik.
1. tárgyatlan <Ember, állat> bizonyos testmozdulatok segítségével tovahalad a víz felszínén v. a vízben. Úszik a fiú, a hal, a kutya, a ló; előre, felfelé, háton, lefelé, partra, víz mentében úszik; az → ár ellen úszik; úszik az → árral. Hattyúk úsznak a tavon. Szóláshasonlat(ok): úgy úszik, mint a → hal; úgy úszik, mint a nyeletlen → fejsze v. balta. Milyen jó volna átszelni a vizet, s úszni, úszni, amíg csak új partot nem ér az ember. (Kuncz Aladár) Benn a vízen, jó messze, két leány úszik lefelé. (Nagy Lajos) || a. tárgyas <Vmely távolságot> vízben haladva megtesz. Száz métert úszik. Légy itt mire A leviathán egy mérföldet úsz. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || b. tárgyas Ezt a mozgást mint testgyakorlást rendszeresen, sportszerűen végzi. Hosszú távon v. száz méteren úszik. Úszik, repül | és ritmikus tornára jár. (Kosztolányi Dezső) || c. tárgyas Ebben a sportban másokkal versenyezve teljesít, elér <vmit, kül. vmely eredményt>. Versenyt úszik: úszásban másokkal versenyez; csúcsot úszik: versenyúszásban csúcseredményt ér el; jó időt úszik.
2. tárgyatlan <A víz felszínén maradó tárgy, vízi jármű vmely erő hatására> a víz felszínén tovahalad. Ágak, falevelek úsznak a folyón. Csónakok, hajók, vitorlások úsznak a Balatonon. Fújj szél, dagadj hullám, és ússz hajó. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) A Vágon egy-egy tutaj úszik nagy farakományokkal. (Mikszáth Kálmán) Másnap látták, hogy valami úszik a vízen; majd eltűnt, mert forgóba került. (Gelléri Andor Endre)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Vmely tárgy v. ritk. madár> a levegőben lebeg v. lebegve simán, lassan halad tova; száll. Léghajó, ökörnyál, pókháló, por úszik a levegőben. Merre veszik útjukat azok a fehér hasú … madarak, amelyeket napkeletkor látni a magasságban úszni? (Krúdy Gyula) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Felhő, égitest az égen> lassan tovahalad, v. tovahaladni látszik. A hold úszik az égbolton. Négy csillag úszott a kék mennyeken. (Vörösmarty Mihály) Az égen fellegek úsznak, elfátyolozva a holdat. (Kemény Zsigmond) A föllegek … lassan úsznak innen arra lefelé. (Tömörkény István) || b. (átvitt értelemben, választékos) <Zászló, ruhadarab> a levegőben kiterülve, hullámozva lebeg, lobog. Lobogók úsznak a szélben. || c. tárgyatlan (átvitt értelemben, választékos) <Hosszúkás, hajlékony tárgy mint vminek a tartozéka> azt egyenletes mozgásában, haladásában követve lebeg v. csúszik utána. Hosszú fehér fátyla úszott utána. Jött a református pap … Palástja hosszan úszott utána. (Tolnai Lajos) Elrohant … Dolmány úszott, csótár repült … robogó nyomában. (Eötvös Károly) || d. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) <Hosszúkás tárgy v. tárgyak hosszú sora> más tárgyak közt lassan, de folyamatosan, simán halad előre. Az omnibusz a leglassúbb tempóban úszott a kikötő felé. (Tolnai Lajos) || e. tárgyatlan (átvitt értelemben, választékos) <Légnemű anyag> lassan terjed v. lebeg a levegőben. A háziasszony nappalijába mentek, ahol … könnyű, de azért mély … parfümillat úszott. (Kaffka Margit)
II. tárgyatlan Vmely folyadékban van; szinte elmerül abban, ami körülveszi.
1. <Nem mozgó tárgy> vízben áll; víz veszi körül v. lepi el. Ha ő mosdik, úszik a fürdőszoba. A fogadótól jobbra, balra tengert láttunk, melyben nyakig úsznak a fák. (Petőfi Sándor) Több ház ereszét eléri a víz, s a gyümölcsligetek úszni fognak. (Jókai Mór)
2. Vmiben úszik: <kisebb tárgy, testrész, esetleg ember> vmilyen folyadékkal van borítva. Úszik az izzadságban; könnyben úszik (az arca, a szeme): tele van könnyel; vérben úszik: a) <harctér, hadszíntér, csatatér> ütközet után tele van vérrel; b) <szem> vérrel aláfutott; c) (átvitt értelemben) <nap korongja> napkeltekor v. napnyugtakor a felhők között vérvörös színben ragyog. Arca úszik a verítékben. Oh mi drága e lakocska nékem! | Könnyben úszik két szemem pillája, Valahányszor emlékszem reája. (Petőfi Sándor) A kedves gyermek szép szemei könnyben úsztak e szavaknál. (Jókai Mór) || a. Úszik a zsírban: <étel> sok zsírral van elkészítve. [A töltött káposzta] tölteléke is úszik a kövér zsírban. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben) Vmiben úszik: <nagyobb tárgy, terület, táj> el van árasztva vmivel; nagy bőségben elömlik rajta vmi. Fényben úszik. Ködben úszik a határ. A város zajban s fényben úszik. (Petőfi Sándor) Az oltár … gyöngyszínű fényben úszott. (Kuncz Aladár) Azon az éjjel | holdfényben úsztak mind a kertek. (Kosztolányi Dezső)
4. (átvitt értelemben) <Személy> bővelkedik vmiben. (Nyakig) úszik a bőségben v. a jóban v. a jólétben; tejben-vajban úszik. Úsztam Gondolatim csuda tengerében. (Csokonai Vitéz Mihály) Tejben-vajban úsztak, bársonyban jártak, selyembe törülköztek. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Úszik vmiben: eltölti vmely kellemes érzés. Úszik a boldogságban, a kéjben, a mámorban, az örömben. Midőn visszatekinte rá, gyönyörben úsztak szemei. (Jókai Mór) Úszott a boldogságban az egész család. (Mikszáth Kálmán) || b. (átvitt értelemben, bizalmas) (Nyakig) úszik az adósságban: sok az adóssága. A költözködésre, az új lakásunkra minden pénzünket elköltöttük – nyakig úsztunk az adósságban. (Kosztolányi Dezső)
5. (átvitt értelemben, bizalmas) <Befektetett pénz, vagyon vmely vállalkozásban v. bankban> elvész, v. az elvesz(t)és veszélyének van kitéve. Úszik az ezer forintom. A biztosíték úszott! (Jókai Mór) Egész vagyona a bank részvényeiben úszott. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személy> közel van a tönkrejutáshoz; a tönk szélén áll. A főhitelezőmet, a bankot, rábeszélem, hogy várjon! … Látja, hogy úszom; ne kapaszkodjék a nyakamba, míg … ki nem úszom. (Jókai Mór)
Igekötős igék: átúszik; beúszik; beleúszik; elúszik; előreúszik; felúszik; hátraúszik; keresztülúszik; kiúszik; körülúszik; leúszik; megúszik; odaúszik; ráúszik; tovaúszik; továbbúszik; utánaúszik; végigúszik; visszaúszik.
úszott.
