urambátyám
urambátyám főnév (személyragos) -at, (ritka) uradbátyád, urabátyja, urunkbátyánk
1. (elavult) <Megtisztelő megszólításként, ill. megnevezésként:> testvérbátyja. Ez Bánfi Mihály uram, … kinek urabátyját a megboldogult fejedelem egy cigány hóhérral nyakaztatá le. (Jókai Mór)
2. (elavult) <Megtisztelő megszólításként, ill. megnevezésként:> nagybátya. Hol találom urambátyámat? Ma hallám, hogy Pesten lakik, – kívántam tisztelkedni. (Vas Gereben)
3. (régies) <Főleg a hajdani nemesség, kül. a dzsentrik körében bizalmas, udvarias megszólításként, ill. megtisztelő megnevezésként:> általában a beszélőnél idősebb férfi. Hagyjon békét; uram bátyám, mondám neki; én … magamért felelek. (Kazinczy Ferenc) Kora vénség hava űl felettem: Mind a világ „ura bátyja” lettem [= megöregedtem]! (Arany János)
Szóösszetétel(ek): urambátyám-politika; urambátyám-világ.
urambátyámos.
