újul
újul tárgyatlan ige -t, -jon
1. Újjáalakul, régi állapotából lassan más, új állapotba kerül. Újul az élet, természet. Virul a rét újra … Minden újul, örvend. (Arany János) Az élet él, újul, győz és szalad. (Ady Endre) || a. (népies) <Hold> az első negyedbe lép. December végén újult a hold.
2. (költői) Megújul, kiújul. Ujúl örökké lelkének egy sebe. (Arany János)
Igekötős igék: felújul; kiújul; megújul.
újulás; újuló.
