újjászületés
újjászületés főnév
Általában az újjászületik igével kifejezett folyamat, történés, ill. ennek eredménye; a tény, hogy vki, vmi újjászületik.
1. (választékos) Vminek élettelen, tespedt állapotából új életre kelése, támadása; megújhodás. Az antik irodalom újjászületése. A világ színpadán az újjászületés óriási drámáját [= a forradalmat] eljátsszák. (Petőfi Sándor) A nemzeti visszahatás és az irodalmi újjászületés küzdelmeiben aránylag szerény szerepet játszott. (Gyulai Pál) [Németország] újjászületése… nem olyan derűs és könnyelmű, mint születése volt. (Karinthy Frigyes) || a. (választékos) Vkinek testi v. szellemi erejében való megújulása, felfrissülése. Lelki újjászületés.
2. (vallásügy) <A kereszténység tanítása szerint> az a történés, tény, hogy vki, hitbeli megtérésének következményeképpen, lelkileg új emberré válik.
újjászületési.
