udvarnok

Teljes szövegű keresés

udvarnok főnév -ot, -a
1. (régies, irodalmi nyelvben) Királyi udvarban v. várban rendsz. kisebb tisztséget viselő személy.  Fogadá udvarnok a várkapu alatt Mert vala már hagyva neki parancsolat: Hogy Toldinak adjon tiszta szobát hálni. (Arany János) A király felült trónjára, udvarnokai körülállták. (Jókai Mór)
2. (történettudomány) <A XI–XII. században> olyan szolga, aki vmely királyi v. egyházi birtok központjában létesített udvarházhoz tartozó földeket művelt.
udvarnoki; udvarnokság.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT