udvar
udvar főnév -t, -ok, -a
1. Vmely ház, épület telkének közvetlenül a házhoz tartozó v. az épület szárnyaitól körülvett, be nem épített, művelés alá nem vett, a szomszédos telektől v. az utcától, úttól rendsz. kerítéssel elválasztott része. Gazdasági udvar: vidéki udvarnak v. kertnek az udvar többi részétől elkerített s a gazdasági eszközök, az udvaron élő állatok részére biztosított, berendezett része; füves, gyepes, hosszú, keskeny, kopár, piszkos, sivár, széles, szűk, tágas, virágos udvar; a gyár, az iskola, a tanya(ház) udvara; kocsival beáll, behajt az udvarra; nem engedi ki a gyereket az udvarból; behoz, bevisz vmit az udvarról. A gyerek játszik az udvaron. Bent már nem férünk, kiszorultunk az udvarra. A bérház udvarán porolta a szőnyeget. Csikorog a kútgém ott kinn az udvaron. (Petőfi Sándor) Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek. (Arany János) Az udvarból egy nagy, lompos, renyhe komondor cammogott elébe. (Jókai Mór) A nyitott ajtón át látszott az udvar, melyre ráfeküdt már a ház árnyéka. (Babits Mihály) || a. (népies) Vkinek otthona, háza, telke, portája. Udvara minden vendégnek tárva áll. Ne merészelj az udvaromba lépni! Soha életemben nem voltam az udvarán. Begyepesedhetik a maga udvara, míg én oda belépek. (Mikszáth Kálmán)
2. (történettudomány) Az a hely (terület, épületek, kül. palota, vár), ahol az uralkodó székhelye van. Cári, császári, fejedelmi, királyi udvar; fölmegy a királyi udvarba; az udvarba hív, rendel vkit; az udvarból száműz vkit. Nem is hallottam még hogy testvéred volna; Udvaromba miért soha nem vezetted? (Arany János) Mátyás hires udvarába… Béköszönt egy idegen. (Gyulai Pál) || a. (átvitt értelemben, történettudomány) Az uralkodó mint legfőbb állami hatóság v. méltóság, ill. az ő jogkörének gyakorlásával kapcsolatos közvetlen szervezet, ennek személyzete. Az udvarhoz hivatalos; az udvarnál visel hivatalt, szolgál, teljesít szolgálatot; gyakran megfordul, megjelenik az udvarnál. Az udvar elutazott Bécsből. Az udvar pörbe fogatta az országgyűlési ifjak vezetőit. Parancsolat, rendelet jött az udvartól. [A] Bécsi udvar Engem ide eresztett! (Arany János) És Jónás akkor egy iszonyu átkot | kiáltva a királyra s udvarára |…| s az egész Ninivére mindenestül,… | rohant ki Ninivéből a szabadba. (Babits Mihály) || b. (átvitt értelemben, történettudomány) Az uralkodó közvetlen környezetében tartózkodó magas rangú személyek, akik megjelenésükkel az udvartartás fényét, pompáját emelik. Melinda jó nevét te hagytad az | udvarnak a nyelvére tenni. (Katona József) Daliás nagy garral | Az egész udvarral, megy Endre vadászni. (Arany János) || c. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Fogadás, fogadónap, ünnepség a fejedelmi palotában. Űl vala királyné, Lajos édes anyja | Nappali termében, mivel udvar van ma. (Arany János)
3. (átvitt értelemben, történettudomány) Főrangú egyházi v. világi méltóság, előkelő család kastélya, személyzete. Grófi udvar; (fő)hercegi, püspöki udvar; vmilyen udvart → visz; nagy udvart tart, visz. Jöjjön az udvar! apraja, nagyja! (Arany János) A grófné nagy udvart vitt, tömérdek cselédet tartott. (Mikszáth Kálmán)
4. (átvitt értelemben) Vkinek híveiből, követőiből, hódolóiból v. haszonlesőkből álló nagy kísérete, társasága. Nagy udvara van; egész udvar veszi körül. Elhozta egész udvarát. (Tolnai Lajos) Csak udvara volt és nem barátai. (Justh Zsigmond) A haragos kritikusokhoz utólag Csengery Antal is csatlakozott, szóval Kemény Zsigmond egész udvara. (Mikszáth Kálmán)
5. (átvitt értelemben) Fényudvar, holdudvar. Udvara van a holdnak, eső lesz. Udvara kél napnak, szivárványa holdnak. (Arany János) A holdvilág esőt jósló udvara közepéből ezüst ködfényt áraszt a mocsárvidékre. (Jókai Mór) A beáramló ködben udvart csinált a gyertyák didergő sárga lángja. (Babits Mihály)
6. (átvitt értelemben) Ruhán ejtett és eltávolított folt körül maradó, más színeződésű, többé-kevésbé kör alakú nyom. A foltot sikerült kivenni, de az udvara ottmaradt. || a. (ritka) Nyomás hatására keletkező, kör alakú, hamar elmúló elszíneződés a bőrön. Fehér udvara volt a halványpiros bőrön valahány ujjamnak. (Babits Mihály)
7. (átvitt értelemben, halászat) A vejszének a víz ellenében fölállított része v. a vejsze kürtőjének kapuján belül eső része.
Közmondás(ok): Amilyen az udvar, olyan a gazda: udvaráról megismerheted, hogy milyen rendes v. mennyire jómódú a gazda.
Szóösszetétel(ek): 1. udvarajtó; udvarkapu; udvarkerítés; udvarköltség; udvarrendszer; udvarrész; udvartájék; udvartelek; udvartér; 2. baromfiudvar; fényudvar; holdudvar; iskolaudvar; pályaudvar; templomudvar; vakudvar; várudvar.
udvarka; udvarocska; udvartalan; udvarú.
