tréfa
tréfa főnév tréfát, tréfája
1. Olyan viselkedés, tett v. mondás, amely vkinek a túláradó jókedvéből v. abból a szándékból fakad, hogy másokat – olykor vkinek a rovására – megnevettessen. Ártatlan, bántó, bolondos, durva, éretlen, farsangi, ízetlen, jó, kegyetlen, komisz, ócska, ostoba, otromba, rossz, sértő, sikerült, sületlen, ügyes, vastag, vidám tréfa; tréfa ide, tréfa oda: hagyjuk a tréfálkozást, mert ezt a dolgot már komolyan kell vennünk; a tréfa jól, rosszul sikerül, sül el, üt ki; ő volt a tréfa tárgya; belemegy a tréfába v. rááll a tréfára: hajlandó elfogadni v. folytatni a mástól elkezdett tréfálkozást; mindig tréfán jár az esze; ez már több a tréfánál: ez már sértő, durva dolog; tréfára fordítja a dolgot; kieszel, megereszt vmilyen tréfát; érti, szereti a tréfát; tréfát → űz vkivel; tréfát → űz vkiből, vmiből v. vmivel; elsüt, megereszt egy tréfát: nem veszi zokon v. rossz néven; nem → érti a tréfát; elmegy a kedve a tréfától; tréfával elüt vmit. Ne bolondozz, Jancsi, a tréfát nem értem. (Petőfi Sándor) A fájdalommal… Tréfát ne űzzön versetek. (Arany János) Szerette a tréfát, ő maga gyakran mókázott. (Nagy Lajos) || a. Tréfából: csak a mulattatás, nevettetés szándékával, nem komolyan. Nem akart bántani, csak tréfából mondta. || b. <Rendsz. állandósult szókapcsolatokban:> az, ami nem érinti vminek a lényegét v. vkinek a fontos érdekét, s ami (el)mellőzhető, nem komoly dolog. Csak tréfa volt: nem szabad komolyan venni és miatta megsértődni, mert nem volt bántó v. félrevezető szándékú; ez már nem tréfa v. ennek már fele se tréfa: ezt már komolyan kell venni, most már nem csekélységről van szó; tréfa ami tréfa, de…: ezt már komolyan kell venni, mert tréfának sok volna; tréfán kívül v. tréfa nélkül: komolyan; tréfára fog vmit: tréfásan fogja fel; nem veszi tréfára a dolgot: látja, hogy komoly dologról van szó, és ezért alaposan hozzálát vmihez v. felkészül vmire; nem ismer tréfát vmiben: komolyan, szigorúan megkövetel vmit. Tréfa, ami tréfa, de ez Kriminális egy idő. (Petőfi Sándor) Nem vette tréfára Toldi György a dolgot, | Hogy az Isten nyila feje körül forgott. (Arany János) Szép tréfa volt. Mi jó az értelemnek | Kacagni ott, hol szívek megrepednek. (Madách Imre) Ennek a fele se tréfa. (Kosztolányi Dezső) || c. (átvitt értelemben, ritka) Semmiség (5). Rablás, fosztogatás, ölés nekünk tréfa. (Petőfi Sándor)
2. (ritka) Élc (2), vicc. Elmondott néhány szellemes tréfát. || a. (ritka) Humor, szellemesség. Mi ebben tréfa? Nem látok benne semmi tréfát. Tréfa… van a darabban, de ezek a legkevésbé se válogatottak. (Ambrus Zoltán)
3. (film, színház) Rövidebb humoros v. szatirikus jelent, párbeszédes formában előadott vidám történet. Karinthy Frigyes néhány tréfáját adták elő.
4. (ritka, régies) jelzői használat(ban) Nevettető, mulatságos; tréfás. Esmérik sok úri rendű urak… ezt az én tréfa versemet. (Csokonai Vitéz Mihály)
5. (ritka, bizalmas) Két deci borból és három deci szódavízből v. ásványvízből álló kimért ital. Kérünk egy tréfát!
Szóösszetétel(ek): 1. tréfafaragó; tréfakedvelő; tréfamester; tréfaszerető; tréfaszerző; 2. villámtréfa.
