tömés
tömés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Általában a töm igével kifejezett cselekvés v. ennek eredménye.
1. Az a cselekvés, hogy vmit (vhová, vmibe) tömnek, v. vmit megtömnek: vmely lazább v. rugalmas anyagnak bizonyos térfogatra, helyre való benyomkodása, bepréselése, begyömöszölése. Föld tömése a deszkák közé; lószőr tömése a matracba; a ruhának a bőröndbe tömése. || a. Vmely tárgy üregének belenyomkodott laza v. darabos anyaggal való (meg)töltése. A kályha, a kemence, a pipa tömése. Már csak egy tömésre való dohányom van. || b. (orvostudomány) Vmely rossz fogban levő lyuk kitöltése kemény, tömör anyaggal a további romlás megakadályozására. Mennyibe kerül egy tömés? Ma befejezzük a tömést. Tömésre jár.
2. Kül. kukorica(dara) gyömöszölése v. töltése a hizlalásra fogott liba, kacsa, pulyka torkába. A gazdasszony hozzákészült a töméshez. || a. (átvitt értelemben, bizalmas, néha rosszalló) Vkinek túlzott, mértéktelen etetése, étellel való túlságosan jól tartása. A gyerekeknek süteménnyel való tömése; a vendégek tömése minden jóval. Egyetlen gondja a hasa tömése. || b. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Vminek, vkinek fölöslegesen bőséges ellátása vmivel. Helytelen dolog a gyerekeknek pénzzel való tömése.
3. Az az anyag, amellyel vmit (be- v. ki)tömnek. A szabó tömést tesz a vállba. Kiesett a tömés a fogából.
4. jelzői használat(ban) Annyi, amennyit vmiből egy-egy alkalommal tömnek vmibe. Egy tömés dohány, kukorica.
Szóösszetétel(ek): fogtömés; gyökértömés; műtömés; válltömés.
töméses; tömési; tömésű.
