testi
testi melléknév [e] -leg [e]
1. Testhez (1) tartozó, testre vonatkozó, testet (meg)illető <dolog>. Testi épség, erő, fejlődés, hiba; testi hüvely ←; testi szem; testi szükséglet ←; testi ügyesség. Testi szemeimet Behunyom, és lelkem szemeivel nézek. (Petőfi Sándor) Édesanyám a testi szennyet azonosította az erkölcsivel. (Móricz Zsigmond) Mindenütt | csak a testi szükségletet | látom. (Szabó Lőrinc) || a. Testre (1) ható, testben érzékelhető <érzés, lelkiállapot>. Testi élvezet, fájdalom, gyönyör, undor. || b. (hivatalos) Testet érintő, testet érő <külső hatás, állapot>. Testi bántalmazás, büntetés; testi fenyíték: <szülői házban, iskolában> gyermekek fenyítésére alkalmazott verés; testi halál; testi motozás: olyan m., amely a testen viselt ruházaton kívül a test egyes üregeire (száj, végbél stb.) is kiterjedhet; testi sértés ←; könnyű testi sértés ← (vétsége); súlyos testi sértés ← (bűntette, vétsége). Ha a seb nyolc napon belül gyógyul, akkor könnyű testi értés forog fenn. Nyolc napon túl húsz napig súlyos testi sértés vétsége. (Kosztolányi Dezső)
2. Testi munkás: főleg testének erejével dolgozó m. || a. Főleg a test erejével végzett. Testi munka. Így – vézna, ügyetlen testi dologra – Adtam fejem a bölcs tudományokra. (Arany János)
3. (ritka) Csak az ösztöneire hallgató, azok kielégítésénél magasabb vágyakat nem ismerő <személy>; érzéki. Testi ember. Kis húga… Könnyelmü, csalfa, játszi, tetszi [= tetszelgő], testi, Az élet-inger duzzadt színe festi. (Arany János)
4. Testi fehérnemű, ruha: közvetlenül a testen viselt f., r. A megvásárolt testi fehérneműt a ruházati boltok nem veszik vissza, és nem cserélik ki másikra.
