terv
terv [e] főnév -et, -e [e, e]
1. Azoknak az előzetes megfontolásoknak és számításoknak elrendezése, bizonyos rendszerbe foglalása, ill. kész rendszere, amely vmely cél elérésére irányuló tennivalókat, azok időbeli egymásutánját és módját meghatározza. Begyűjtési, költségvetési, szántás-vetési terv; életrevaló, megvalósítható, reális terv; terv szerint végzi munkáját; tervébe belekalkulál vmit; tervbe → vesz vmit; tervet dülőre juttat, elejt, elgáncsol; vmilyen tervet forral; vmilyen tervet → főz; tervet keresztez, keresztülvisz, kovácsol, leplez; terveket → sző; vmely tervet valóra vált; tervet készít vmihez, vmiről. Lajos ezt a jó hirt nyomba kihirdette… Azután vajdával s a többi vezérrel Régi tanácsukhoz új terveket érlel. (Arany János) [Daninak] belefáradt… a feje a gazdasági terveibe. (Móricz Zsigmond) || a. Szándék, elképzelés. Gonosz, komoly, meghiúsult terv; vmit tervbe vesz; mi a terve? vkinek vmely terve füstbe megy; tervei vannak; képtelen terveket forgat a fejében; utazási tervekkel foglalkozik; tervén átláttak; vki lebeszél vkit tervéről; tervéről letesz; tervet érlel magában, forgat elméjében; tervével felhagy. Végig-kacag vidám testünkön | Győzedelmes tervünk: a Munka. (Ady Endre) Mégis amennyit kincsekkel betellve | a szent országból szellemem megőrzött, | azt ma dalomnak előtárni terve. (Babits Mihály–Dante-fordítás) Pletyka, pénz | s száz terv lengett a szivarfüstben. (Szabó Lőrinc)
2. (újabban szélesebb körű használatban, rendsz. új jelzős kapcsolatokban) Vmely nagyszabású vállalkozás végrehajtásának részleteit is tartalmazó módszeres program, amelyet törvényben, rendeletben v. közületi határozatban is rögzítettek. Felemelt, feszített, hadműveleti, hároméves, ipari, népgazdasági, országépítő, öntözési, ötéves terv; → távlati terv; termelési, villamosítási terv; vmely tervet → felbont; → lebontja a tervet; nagyarányú tervek foglalkoztatják az országot; a gépgyártás tervében szerepel; terven felül teljesít; tervet jóváhagy, kidolgoz, törvénybe foglal, túlteljesít. A szocialista gazdálkodásban a népgazdasági tervek objektív gazdasági törvényeken alapulnak, tudományos, egységes, kötelező és utasítás jellegűek, az egész népgazdaságot átfogják. A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. Ennek írásba foglalt szövege. Benyújtotta a tervét; elkészítette a tervet, amely tizenöt lapra terjed.
3. (építészet, műszaki nyelv) Tervrajz a szükséges adatok feltüntetésével, a számadatok eredményeivel. Előzetes, részletes, vázlatos terv. Kérte a födém tervét. Sokszorosította a városrendezés terveit. A marós, kezében a tervvel, méricskélt a gépen.
4. (irodalomtudomány, művészettörténet) Vmely művészi alkotás létrehozásának szándéka, ill. művészi alkotás vázlata. A freskó, a szobor terve. Az író családregény tervével foglalkozik.
Szóösszetétel(ek): 1. tervberuházás; tervbizottság; tervbrigád; terveredmény; tervérték; tervesztendő; tervfeladat; tervhivatal; tervismertetés; tervjavaslat; tervkészítés; tervkölcsön; tervmegbízott; tervmódosítás; tervösszeállítás; tervszerkesztés; tervteljesítés; tervvázlat; tervvégrehajtás; 2. diplomaterv; haditerv; munkaterv; óraterv; pályaterv; részletterv; tanterv; típusterv; útiterv; ütemterv; versenyterv; vetésterv.
