tendencia
tendencia [ë-ë v. e-e] főnév ..iát, ..iája (választékos)
1. Vmely tevékenység, történés, működés, cselekvés iránya, érvényesülésének módja, ill. vmire irányuló törekvés, irányzat, irány. Ellentétes, haladó, történelmi tendencia; a nyelvi, társadalmi változások tendenciája; a profitráta süllyedő tendenciája. Mindig a legnagyobb ámulat volt… számomra az a tendencia, hogy az emberek ma nem akarnak gyereket. (Móricz Zsigmond)
2. Vmely alkotás alapgondolata v. alapeszméje, amelyre az alkotás logikai v. művészi eszközei utalnak; célzat. A könyv, a költemény, az előadás tendenciája.
tendenciájú.
