telik
telik [e] tárgyatlan ige -ek [ë], -sz; -tem [e], -t v. (népies, ritka) -ett [ë] v. (ritka, régies) tölt; -jék (-jen) [ë], (tájszó) tel, (főleg múlt időben) tellik, tellett [e-ë], teljék (teljen) [e-ë]
1. Folyamatosan tele lesz. Telik a hasa vkinek: kezd jóllakni vki. Lassan telik a kassza. Jár a malom, telnek a zsákok. || a. Vmeddig telik: vmeddig, vmilyen mértékben tele lesz, megtelik. Tele v. teli telik. Félig telik a kosár. Csordultig telt a pohár. Oly földindulás támadt a sivatagon, hogy a kutakból kiömlött a víz, s színig teltek homokkal. (Jókai Mór) Mint nadály a vérét szíttam, Mikor épen teli töltem… lehulltam. (Vajda János) És azt se mondjátok, hogy elég a könyv már… | S alacsony lármával tellik ma a könyvtár. (Babits Mihály) || b. (elavult) Könny(ek)be telik: <szem> tele lesz könnyel; könnybe lábad. Mégis ez álom után szeme fényei könybe telének. (Vörösmarty Mihály) Szemeim könyekbe teltek. (Eötvös József)
2. <Testrész> hízik, gömbölyödik. Betegsége után nagyon sovány volt, de már telik az arca. || a. Telik a hold: a h. megvilágított része egyre teljesebb köralaknak látszik. Lám a hold is változandó: Néha telik, néha fogy. (Arany János)
3. <Idő> folyamatában későbbi időpont felé tart. Telik, múlik: <idő> lassan múlik. Telnek az évek. Két hét telt azóta. Napjai munkában telnek. Siessünk, mert telik az idő! Sokáig a tengerparton sétálván, a szolgája is sokat késvén… és hogy az idő hamarébb teljék, egy pipa dohányt gyújtat magának. (Mikes Kelemen) Vak napjaik oly szürkén s tengve telnek… hogy bármilyen más sorsot irigyelnek. (Babits Mihály–Dante-fordítás) Telt, múlt az idő, és Mihálynak színét se láttam hónapokig. (Móra Ferenc) Telik az egyik év a másik után, s már huszonöt-huszonhatéves a fiú. (Móricz Zsigmond) || a. Idő v. vmennyi idő telik abba: bizonyos ideig tart, amíg vmi történik, amig vmit megtesznek. Idő telik abba, amíg a kaput kinyitják. Ez az utazás három napba telik. Alig is tölt abba három-négy pillanat, | Hogy már Toldi Miklós a mezőkön haladt. (Arany János)
4. Öröme, kedve, gyönyörűsége, passziója telik (vmiben): örömét, kedvét, gyönyörűségét, passzióját leli vmiben. Alugyál hát, szép természet,… S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik. (Petőfi Sándor) A kertbe három ifjú hölgy jöve, Telvén a sok virágban öröme. (Tompa Mihály) Hisz rajtad van krőzusságom nyoma… Kinek én úgy adtam az ölelést, Hogy neki is öröme teljék benne. (Ady Endre) || a. (határozó nélkül) Telik a kedve: ártatlanul elszórakozik. Hadd teljék a kedve! Asszony ha játszott velem hitegetve: |hittem igazán – hadd teljen a kedve! (József Attila) || b. (ritka) <Kívánság> teljesül, s ezzel örömet szerez. Bátyám birtokára egy cseppet sem vágyom; A magamé sem kell, legyen tied bátya, Teljék vele fösvény szíved kivánsága. (Arany János)
5. (ritka, régies) Fejére telik: <jóslat, átok> beteljesedik rajta. A hun szivét lesujtá réműlet és iszony: Hamar fejünkre telnék ama jóslat, bizony! (Arany János)
6. Telik vmi v. vmiből (vmire): vmely mérhető v. folyamatosan fogyó dolog elég v. futja vmire. Telik vmiből (vkinek): elég pénze van vkinek vmire; → szűken telik vmiből vmire. Telt bőven a készletből. Ebből a szövetből telik szoknyára is, kabátra is. Fizetéséből szórakozásra is telik. Sok mindenre telik ideje. Erre már nem telik pénze. Telt miből nemcsak kenyérre, zsiradékra, de még cifra főkötőre is Mákiné asszonyomnak. (Jókai Mór) Akkor telt volna rá időm… (Justh Zsigmond) || a. (alany nélkül) Telik (vmire): elég pénze van (vmire); van miből. Sokáig nem telt szórakozásra. Kitesz halottjáért az élő, Mutatva dúsan, hogy „telik”! (Arany János) Ruhára se igen telt neki. (Gárdonyi Géza) Rá volt írva az orrára, a tokájára a dölyf: telik nekem, tehetem! (Hunyady Sándor) A munkásnak nem több a bére, | mint amit maga kicsikart, | levesre telik és kenyérre | s fröccsre, hogy csináljon ricsajt. (József Attila)
7. (ritka) Vmiből telik vmi: vmely anyag v. vminek az anyaga elég ahhoz, hogy vmit készítsenek belőle; kitelik belőle vmi. És nincsen olyan régi köpenyeg. Miből ne telnék egy hitvány süveg. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Vmi telik vmiből v. (ritka) vmitől: vminek a teljesítésére éppen elég vmely képesség. Sok telik a képességéből, a tehetségéből. Mindent megtett, ami erejéből telt. || b. Vmi telik vkitől: vki képes vmit adni v. teljesíteni, tehetségében van vmi. Nem telt tőle több. Mindent megteszek, mi tőlem telik. Elkeseredésében Mi telhetett tőle? | Nagyot ütött botjával A szamár fejére. (Petőfi Sándor) Köszönöm, hogy egymás után két levéllel tett adósává; igyekszem, amennyire tőlem telik, mindeniket leróni. (Arany János) Egy-egy ajándék bárány… mindig tellik Olejtől a szolgabírónak. (Mikszáth Kálmán) || c. (határozóvonzat nélkül) (régies) <Bizonyos mennyiségű anyag, pénz, munka> a szóban forgó és rendelkezésre álló anyagból, összegből, ill. vkinek a képességéből, erejéből adható, teljesíthető. Tudom kevés, mit a honért tevék, De megtevém, amennyi telt. (Petőfi Sándor) Úgy-e csodálkozik, hogy mennyi telik a szegény színész odújában? (Mikszáth Kálmán)
8. (régies) Vmi telik vkiből: lesz, válik vmi belőle. Mennél hamarabb fiaid legyenek, Kikből szolgabírák s majorok teljenek… (Csokonai Vitéz Mihály)
9. (ritka) Jut (II. 1), kerül, akad. Ott várta Lajost már a tisztelet-őrség – | Legalább négyannyi mint a király népe; Telik a hintóknak utána, elébe. (Arany János)
10. Telik vmibe: vmennyi időbe, áldozatba kerül. Sok időbe telt. Nem nagy fáradtságába telt. Sok szenvedésbe telt nagyhírű tette. (Arany János–Tasso-fordítás) Esztendőbe telt, mire… hazaérkezett túl a Dunára. (Eötvös Károly)
Szólás(ok): ld. zsák.
Igekötős igék: betelik; beletelik; eltelik; kitelik; letelik; megtelik; nekitelik; teletelik.
