törvényesít
törvényesít [ë] tárgyas ige -ett, -sen [ë, e]; -eni [e] (-ni)
1. (hivatalos) Törvényessé (1–2) tesz; a törvény által megszabott feltételeknek, követelményeknek megfelelően (el)rendez, (el)intéz, szabályoz; jogszabállyal megerősít, törvényerőre emel vmit. Törvényesít vmely helyzetet. Az intézkedéseket az országgyűlés utólag törvényesítette. Boldog volt, hogy törvényesítettük a házasságunkat. (Gárdonyi Géza)
2. (többnyire többes szám 3. személyben, általában alannyal) (jogtudomány, 1945 előtt) <Jogi hatóság házasságon kívül született gyermeket természetes apjának kérelmére> hivatalosan az apa gyermekének nyilvánít és a törvényes gyermekéhez hasonló jogi helyzetbe juttat. || a. (jogtudomány, 1945 előtt) <Apa házasságon kívül született gyermekét> megfelelő jogi eljárással a magáénak elismeri és a törvényes gyermekekéhez hasonló jogi helyzetbe juttatja. Gyermekét utólagos házassággal törvényesítette.
törvényesítés; törvényesített; törvényesíthető; törvényesítő; törvényesíttet.
