törődés
törődés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Általában a törődik igével kifejezett cselekvés v. folyamat; az a tény, hogy vmi (vki) törődik (vmitől, vmivel).
1. Vmely tárgynak, testnek, anyagnak vmihez való ismételt v. tartós ütődése, nyomódása, súrlódása következtében való felületi sérülése, kisebb zúzódása, gyűrődése. A kocsin szállított alma, körte, szilva, szőlő törődése; óv vmit a törődéstől. Nagy gonddal teríté ki az asztalokon, hogy a drága öltönyök törődést ne szenvedjenek. (Vas Gereben) || a. Ennek következménye: ismételt, tartós súrlódás folytán keletkezett sérülés, zúzódás, gyűrődés. Törődések a gyümölcsön, selymen.
2. (átvitt értelemben) Sok, nehéz munka, bajlódás, fáradság. Nem sajnáljuk a törődést, mikor kapálni kell a kukoricát. Sok törődéssel járt az utazás. Tudom, sokat kell fáradoznotok. | Örök törődés naptok, éjetek. (Petőfi Sándor) Ismerjük be, hogy rendeltetésünk munka és törődés. (Vas Gereben) || a. Gond, töprengés. Volt törődése is itt elég, küszködött magában, többet szeretett volna tenni. (Kaffka Margit)
3. (ritka) Vkihez, vmihez való hozzáidomulás, közös nehézségek elviselése során történő hozzászokás. A házastársak egymáshoz törődése.
4. Vkiről, vmiről való gondoskodás, vkivel, vmivel való foglalkozás, bajlódás. Az árvákkal, családjával, az öregekkel való törődés; a téli beszerzéssel való törődés. A munkájával való törődés helyett ostobaságokkal tölti idejét.
törődéses.
