tollas
tollas melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. Olyan, aminek tolla, tollazata van; tollal fedett, borított. Tollas fióka, madár; tollas lábú galamb, tyúk. Némely madár tollas bőrét prémek módjára kikészítve használják fel. Már tollas csirke; de még kicsi. Ott gunnyaszt egymagában. (Gárdonyi Géza)
2. Tollal (1b) díszített, ékesített. Tollas bokréta, csákó, forgó, föveg, sisak. A leányok készséggel bemutatták új szoknyáikat, csinosan díszített tollas kalapjaikat. (Tolnai Lajos) Karolin fején kék tollas, szürke kalap volt. (Krúdy Gyula) || a. (régies) Választáskor a pártállást a kalap mellé helyezett bizonyos színű tollakkal kifejező <személy, csoport, képviselő>. A… fehér és fekete tollak a Heves megyei fehér- és feketetollas, kormány- és ellenzéki pártokat jelentik. (Gyulai Pál)
3. Tollal (1c), tollpehellyel kitömött v. kibélelt. Tollas derékalj, fészek, paplan, párna. || a. Tollal tömött ágyneművel felszerelt. Tollas ágy; tollas bál ←. Most pedig a gyermekbál helyett menni fogunk a jó tollas bálba. (Jókai Mór)
4. Olyan, amin apró tollak (1), tollpelyhek vannak, amelyre ilyenek kerültek. Tollas a hajad. Tollas lett a ruhám.
5. (régies) Tollszerűen kiszélesedő egy v. több kiágazással ellátott. Tollas buzogány: olyan b., amelynek feje a nyélbe beillesztett és koncentrikusan elhelyezett fémlemezekből áll. Tollas buzogányát forgatá kezében. (Arany János) Tollas bot volt a bal kezemben, nehéz ezüstből vert súlyos buzogány. (Móricz Zsigmond)
6. (régies) Rugós (2). A kocsikerék egy lyukon megbillenve, a tollas hintón akkorát vetett, hogy a két jó barát összeütődött. (Vas Gereben)
II. főnév -t, -ok, -a (választékos, irodalmi nyelvben) Madár. Nézd csak mennyi renyhe tollas összegyűlt! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) A soknemű tollasok felrivalgó sivításai… a szél ordításával vegyülve, ítéletnapi hangokat adtak. (Jókai Mór)
