tarka
tarka melléknév és főnév
I. melléknév tarkán, tarkább
1. két v. több, rendsz. élénk, egymástól elütő és foltokban, pettyekben, csíkokban, kockákban stb. jelentkező színből álló. Tarka lepke, rét, ruha. Tarka inget visel. Hova lett a tarka szivárvány az égről? | Hova lett a tarka virág a mezőkről? (Petőfi Sándor) Károly és anyja a ház előtt üldögéltek a tarka ernyő alatt (Nagy Lajos) || a. (elavult) Tarka barát, pap: cisztercita b., p. || b. Olyan <állat>, amelyen legalább két szín foltosan, csíkosan, pettyesen stb. váltogatja egymást. Tarka kutya, ló, tehén. Szóláshasonlat(ok): annyi van, mint a tarka kutya ←. Egy kis tarka madár víg kedvében Szép gyümölcsös kertnek ment röptében. (Faludi Ferenc) A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban… Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövihez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. (Petőfi Sándor) A… réten tehenek legelnek. Száz-százhúsz tarka tehén, lassan dagadó tőgyekkel. (Nagy Lajos) || c. Tarka színek: összhang nélkül, összevissza egymás mellett levő sok sz.
2. (átvitt értelemben) Olyan, ami egymástól elütő, színesen változatos v. feltűnően különböző elemekből tevődik össze. Tarka hírek, program, társaság; tarka est: különféle jellegű számokból összeállított vidám műsoros est. (szójárás) Így tarka a → világ. Tarka képzetek! | Kedv! Remények! Lillák! | Isten véletek! (Csokonai Vitéz Mihály) Mindenféle tarka hírek jártak róla… (Mikszáth Kálmán) [Szavak a társaságban.] Mint őrültek tébolydák udvarába | látják az illót, ami semmivé lett… Csak én vigyázok réveteg szemekkel, | amíg e tarka zsibvásárt csodálom | s a homlokom dörzsölve rezzenek fel; mi ez az álom? (Kosztolányi Dezső) Egykedvű, örök eső módra hullt, | színtelenül, mi tarka volt, a mult. (József Attila)
II. főnév ..kát, ..kája (ritka) Általában vmely tarka dolog, tárgy, holmi. || a. Tarka színű alsó ruhanemű, kül. mosásba adott szennyes ruha. A tarkát kell mosni, mert megfogja az ágyneműt.
Szólás(ok): (népies) belül van a tarkája: a) ravasz, tettető <ember>; b) olyan <dolog>, amelynek tetszetős külseje ellenére sok rossz oldala van; ld. még macska.
Szóösszetétel(ek): 1. tarkacihás; tarkainges; tarkaruhás; tarkaszoknyás; 2. pirostarka.
tarkás.
