tántorít
tántorít tárgyas ige -ott, -son; -ani (-ni) (költői)
Megtántorít. Dús voltam s dúsnak lenni jó, S inségem most oly szívható [= szívre ható]: De ez nem tántorít. (Vörösmarty Mihály) Dalnok, mi édes szavad hallanom: Hogy nem tantorit fény és hatalom! (Tompa Mihály)
Igekötős igék: eltántorít; letántorít; megtántorít.
tántorítás; tántorító; tántorító; tántorított.
