tanítás
tanítás főnév -t, -ok, -a
Általában a tanít igével kifejezett cselekvés, tevékenység, megnyilatkozás.
1. Az a tevékenység, hogy vki tanít, hogy ismereteket ad át más(ok)nak, vmely készséget elsajátíttat vkivel, vkikkel. → Bemutató tanítás; elméleti, gyakorlati, iskolai tanítás; játszva tanítás; a tanítás megkezdése, menete, befejezése; a tanítás fogásai, módszerei; megindul, megkezdődik, folyik, szünetel, befejeződik a tanítás. A tanítás fárasztó munka. Nem unja a tanítást. Tanítással keresi kenyerét. Bemegyek az órájára, meghallgatom a tanítását. Én már az első elemibe is úgy mentem, hogy írni-olvasni tudtam, még édesanyám tanított meg… Volt neki valami eredeti módszere, ami hasonlít a mai szemléltető tanításhoz. (Móricz Zsigmond) || a. Vminek a tanítása: az a cselekvés, hogy vmit tanítanak; vmely ismeret közlése, készség elsajátíttatása. A magyar nyelv, a természettudományok, a történelem tanítása; fogalmazás, helyesírás, nyelvek, rajz, számtan tanítása; lovaglás, úszás, vívás tanítása. || b. Vkinek a tanítása: az a cselekvés, hogy vkit tanítanak vmire; személyek oktatása. Fiúk, leányok tanítása; felnőttek, gyermekek, ifjak tanítása; vkinek nyelvekre, úszásra, németül való tanítása. || c. Állatoknak vmire való szoktatása, idomítása. Az ebnek vadászatra tanítása; a kanárinak fütyülésre tanítása; a lónak ugrásra tanítása.
2. Vmely tudós, bölcselő, nagy gondolkozó által rendszerezett alapvető megállapítások összessége. Hegel, Marx, Pavlov tanítása. || a. Iránymutató, elméleti v. gyakorlati megállapítás(ok) összessége. A tudományos szocializmus tanítása; vkinek a tanítását követi v. vmely tanítást követ. Lenin dolgozta ki a pártról szóló tanítást.
3. Vallási rendszer; vmely vallás tanainak, dogmáinak összessége. A keresztény tanítás; az evangélium, Krisztus, Mohamed tanítása. || a. Erkölcsi oktatás. Jóra, rosszra tanítás.
Szóösszetétel(ek): 1. tanításmód; tanításterv; tanításügy; 2. magántanítás; mintatanítás; nyelvtanítás; osztálytanítás; próbatanítás; zenetanítás; zongoratanítás.
tanítási.
