táncol
táncol ige -t, -jon
1. tárgyatlan <Személy> táncot jár, táncot lejt. Frissen, szenvedéllyel, lassú léptekkel, méltóságteljesen táncol. A fiatalok a másik teremben táncolnak. Menjünk vhová táncolni! Kivel táncol az a lány? Húzd rá cigány, huzzad jobban, Táncolni való kedvem van. (Petőfi Sándor) Szól a zene – borba fuladt e nap, | Bende úrnak veszett kedve, Táncol, iszik erőltetve. (Arany János) Lidikével gyakran táncoltam, de nem többször, mint a többi lányokkal. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan Tud (vhogyan), ill. szokott táncolni. Maga nem táncol? Remekül, diszkréten táncol; nehézkesen, ügyetlenül táncol. Tudott angolul, remekül táncolt,… igéző volt. (Hunyady Sándor) || b. tárgyas Vmit táncol: vmilyen (társasági) táncot táncol (vkivel). Jól táncolja a keringőt. A gavallér… nem fér a bőrébe s égő szivarral táncolja a mártogatóst. (Mikszáth Kálmán) || c. (átvitt értelemben, bizalmas) vkinek az idegein táncol: izgatja, nyugtalanítja.
2. tárgyatlan Hivatásszerűen művészei táncokat mutat be, táncokkal fellép, táncbemutatókban szerepel. Az operában táncol. Az ünnepségen ő táncol. A tánccsoportok gyönyörűen táncoltak. [Orfeumi elégia.] Táncolt s míg lomha csellók halkan s búsan kísérték, Reszketett a szívem: mily szép lehet, ha lágyan Kádjába lép e lány, reggel, a langy homályban… (Tóth Árpád) || a. tárgyas Vmit táncol: vmilyen táncot táncolva előad, bemutat. Balettet táncol; palotást táncol. Ő táncolja a csürdöngölőt.
3. tárgyatlan (bizalmas) Hol az egyik, hol a másik lábát több-kevesebb szabályossággal fel-felkapja; ugrál. Örömében táncol; a hidegben táncol. A csatár a labda körül táncol. Halljátok gyerekek, Zsigának pénze van, Zsiga pénzt hozott. – S a gyerekek… táncoltak, tomboltak, visítottak. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan (ritka, bizalmas) <Rendsz. zavarólag> vki körül ugrál, lábatlankodik. Ne táncolj itt körülöttem állandóan!
4. tárgyatlan <Némely állat> lábait a táncra emlékeztető ritmikus, játékos mozgással emelgeti, ugrál. Táncol a medve, a kis kecske. A cirkuszban az elefánt táncol. Jókedvűen táncol lovasával a ló. Örült, amikor a hajót elhagyhatta, S szilaj hullám helyett ló táncolt alatta. (Jókai Mór) || a. tárgyatlan Vki táncol a lóval: táncoltatja lovát, táncoló lovon lovagol. Egyszer jön a nagy cseh Buda vára felől, | Táncol nagy lovával a korláton belől. (Arany János)
5. tárgyatlan (választékos) <Tárgy, dolog> váltakozva erre-arra v. föl-le irányuló mozgást végez; hányódik, ugrál. Táncolnak a betűk a szeme előtt: <fáradtság v. betegség miatt> olvasás közben vibrál a szeme. Táncol a hullámzó vízen a csónak. Táncolnak a hópihék. A napsugár táncol a vízen. A viharban táncol a hajó. Öklével akkorát ütött az asztalra, hogy az edények táncolni kezdtek. Tegnap igen megijedtünk volt… Ebéd felett [= közben] … a tálak …kezdenek táncolni… Akkor vesszük észre, hogy földindulás. (Mikes Kelemen) Fuj a szél, táncol a tányér A borbélyműhelyek előtt. (Petőfi Sándor) Nagy hárfája ezüstösen villog az éjben S penget sok régi dalt, S furcsa pitypang táncol az útfélen… S a szél sohajt. (Tóth Árpád) Panna elfagyott kezében csak táncolt, reszketett a kulcs. (Gelléri Andor Endre)
6. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) <Személy különböző álláspontok között> ingadozva majd ide, majd oda pártol. Ügyesen táncol a vélemények között. Ide-oda táncol, de állást nem foglal.
Szólás(ok): Úgy táncol, ahogy vki fütyül v. ahogy fújják neki v. ahogy fújják (húzzák) a nótát: szolgai módon alárendeli magát vki akaratának, ill. mindenben engedelmesen igazodik ez erősebbek, hatalmasabbak parancsához; ld. még: borotvaél, macska, pap, tojás, vulkán.
Igekötős igék: áttáncol; betáncol; eltáncol; kitáncol; körültáncol; széttáncol; végigtáncol; visszatáncol.
táncolás; táncolgat; táncolható; táncoló; táncolt.
