támad
támad ige -tam, -t, v. -ott, -jon
I. tárgyatlan Keletkezik, létrejön, feltűnik.
1. Ismeretlen okból v. váratlanul keletkezik; rövid idő alatt kialakulva hirtelen szemünk elé tűnik, érzékelhető valósággá válik. Hirtelen szél, tűz, zivatar támad. Egyszerre szélcsend támadt. Hűs szél támad onnan felül, Zúgó szárnyán sötét köd ül. (Kisfaludy Károly) Fölöttünk sötét felhő Támadott, mely elborítá A holdfényes éjtszakát. (Petőfi Sándor) Fújta fejét a szellő is, mely kora hajnalban támadni szokott. (Tömörkény István) Mikor éjjel eső támad, a… cserepekről szerencsésen lecsurog a földre. (Gelléri Andor Endre) || a. <Vmely ártalmas hatás következtében> keletkezik, érezhető, látható lesz. Daganat támad a nyakán; kelés támad a kezén. Tályog támadt a lábán. (Mikszáth Kálmán) Valami daganat támadt a torkában. (Gárdonyi Géza) Az ura köhögni kezdett, alattomos, kis lázai támadtak. (Kosztolányi Dezső) || b. <Vmilyen feszült v. zajos állapot> rendsz. gyorsan, váratlanul kialakul; keletkezik, ered. Ellenségeskedés, harag, neheztelés, viszálykodás támad. Parázs vita támad. De imé hirtelen a pesti oldalon Nagy örömzaj támad és nagy riadalom. (Arany János) A tanyában zaj és sikoltozás támad. (Tömörkény István) Élénk szóváltás támad köztük. (Kuncz Aladár) Tolongás támadt, s amint a zaj csökkent, szűrös és gubás betyárok tömege tódult be. (Móricz Zsigmond) || c. <Hír, kedv> kel, kerekedik. Híre támadt, hogy elbujdosott. Átellenben az ágy. Réges-régen Lehetett megvetve; Lefekünni beléje nem támad Senkinek is kedve. (Petőfi Sándor) [A hadnagy] egyszer aztán kilencet talált ütni, amire nagy hurrá támadt. (Mikszáth Kálmán)
2. <Gondolat, ötlet vkinek az agyában> hirtelen fölvetődik. Jó gondolata támad. Kora délután mentő ötletem támadt. (Kosztolányi Dezső) Útközben… érdekes ötlete támadt. (Karinthy Frigyes)
3. (ritka, irodalmi nyelvben) <Személy> születik. Lesz örököse, támad unokája. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) (Új) életre támad: újra élni, fejlődni kezd, (fel)éled. Abban a pillalantban, amidőn az öreg életre támadt, a leány felugrott mellőlem. (Jókai Mór)
4. (ritka, költői) Vkiből vmi támad: testi és lelki fejlődése folyamán vki vmely új állapotba jut, vmi válik belőle. Rettenetes vitéz támadott belőle, Kalász módra hullt az ellenség előtte. (Arany János)
5. (ritka) Vhonnan megjelenik; kerül, akad. [A zárdában] addig maradt a kis leány, amíg évek jártával támadt a számára… hozzáillő vőlegény. (Jókai Mór) || a. (ritka, régies) <Égitest> a látóhatár szélén fölemelkedve láthatóvá válik; fölkel, feltűnik. Támad a nap, a hold. Csillag támad napkeletről. Szép jel és szép csillag szép napon támad. (népköltés) Gondolataim mindig visszavisznek keletre, ahonnan támad a fény…, ahonnan támad a nap is. (Jókai Mór)
II. Vki vmi ellen fordul.
1. tárgyas Vkit, vmit támad: ellenséges szándékkal mint kezdeményező fegyveres cselekményt hajt végre, vki, esetleg vmi ellen. Nagy erővel támadja az ellenséget. Az ellenség egész nap támadta állásainkat. || a. tárgyas <Néhány állandósult szókapcsolatban:> vmibe támad vkit, vmit: <harcban, küzdelemben> úgy ront rá, hogy vmelyik részét, ill. vmely irányból rombolni kezdi. Derékba támad; → hátba támad; oldalba, szembe támad vmely csapatot. || b. (tárgy nélkül) Nagy erővel támad. A sereg eleinte védekezett, azután támadni kezdett. Támadt vala Bethlen, ama Gábor öccse, Fejedelmi székből, hogy urát kiüsse. (Arany János) S ha most támadunk, le nem vernek… (Ady Endre) || c. tárgyatlan (Vkire, vmire v. vki vmi ellen) támad: a) <ember, állat> ütni-verni, ill harapni, marcangolni kezd vkit, vmit, v. magatartásával, viselkedésével ilyen szándékot fejez ki vki, vmi iránt. Bottal támadt a szomszédjára. A kutya a csavargóra támadt. A sebzett medve a vadászra támadt. Az embernek, kérlek, védekeznie kell. Támadtok? Én is támadok… Semmi lovagiasság. (Kosztolányi Dezső); b) fegyverrel a kezében harcba száll v. szembeszáll vkivel, vmivel. Fegyverrel támad üldözőire. Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre. (Kölcsey Ferenc) || d. (sport, játék) (Vkit, vmit v. vkire, vmire) támad: <személy, csapat> küzdelemben győzelemre törve kezdeményező mozdulatokat tesz, ill. magához ragadja a kezdeményezést (vki, vmi irányban v. ellen) Állandóan, erősen, viharosan támad; fejet, futót, kaput v. fejre, futóra, kapura támad. A csapat lendületesen támad. Most a sötét vezér támad.
2. tárgyas (átvitt értelemben) <Szóban v. írásban> rendsz. ellenséges érzülettel erősen kifogásol, súlyosan bírál vkit, vmit. Az egyik felszólaló hevesen támadta a vezetőséget. || a. tárgyatlan Vkire, vmire v. vki vmi ellen támad: vádakat hangoztatva, kifogást emelve szembeszáll vele. Vö: rátámad (2a) Rám támadt minden felszólaló. Kíméletlenül támad az ellenzékre. Legelőször is Puk leszidá Heringet: „Az úr vitt, nem egyéb, e nagy kárba minket!…” De Hering lesöpré magárul a vádat Az által, hogy ő meg Czibak ellen támadt. (Arany János) || b. tárgyatlan Vkinek, vkire támad: indulatosan, hevesen kikel vki ellen. Vö: nekitámad, rátámad (2). Durván barátjára támadt, és lepocskondiázta. Nekem támadt, hogy miért nem figyelmeztettem a veszélyre. Ránk támadt, hogy miért árultuk el a titkát. Szüleim kegyetlen szavakkal támadtak sokszor egymásra. (Tolnai Lajos)
Igekötős igék: előtámad; feltámad; megtámad; nekitámad; rátámad.
támadható; támadt.
