talpal
talpal ige -t, -jon
1. tárgyas <Lábbelit> éppen akkor v. szokásszerűen talppal lát el. Most talpalják a cipőmet. || a. (tárgy nélkül) Ez a cipész új cipőt nem készít, csak talpal meg foltoz.
2. tárgyatlan (bizalmas) Vmely ügy elintézése végett fáradságot nem kímélve sokat jár-kel. Egész nap talpaltam a városban. Nyakába vette a várost. Egész nap talpalt. (Kosztolányi Dezső)
3. tárgyatlan (sport) <Labdarúgó játékos szabálytalanul> úgy rúg talpával a labda felé v. a labdába, hogy ezzel az ellenfél testi épségét veszélyezteti, ill. így ellenfelét (szándékosan) meg is rúgja. Ha a játékos talpal, a bíró szabadrúgást ítél.
Igekötős igék: beletalpal; eltalpal; letalpal; megtalpal; végigtalpal.
talpalható; talpalt; talpaltat.
