találomra
találomra határozószó
Terv és megfontolás nélkül, a véletlenre, a jó szerencsére bízva a dolgot. Találomra elindultak az elveszett kutya keresésére. Találomra kihúzott egyet a levelek közül. Találomra rámutatott egy névre a névsorban. Csak találomra, ide teszünk mutatványul… egy igénytelen rövid versecskét. (Arany János) Nyissuk föl találomra egy darabját, egyet a kevésbé olvasottak közül. (Péterfy Jenő) Eljárnánk hozzád… és… trécselve, a tanácsodra hallgatva választanók meg a kalapjainkat, amiket most Pestről… hozatunk árjegyzék után, találomra. (Kaffka Margit)
