találkozik
találkozik tárgyatlan ige -tam, -ot, -zék (-zon)
1. Véletlenül összejön vkivel, vmivel. (bizalmas) Nem szeretnék vele a sötétben v. éjszaka v. az erdőben találkozni: félek tőle, mert külsejéről ítélve minden rosszra képesnek tartom. Találkoztam egy régi barátommal. A színházban sok ismerősével találkozott. Két hajó találkozott a tengeren. Repűlj, repűlj! és délen valahol A bújdosókkal ha találkozol: Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk… (Tompa Mihály) Egyszer egy idegen hajóssal találkozik… (Ambrus Zoltán) Mint ahogy mi Afrika tarka küldöncét, a papagájt nézzük állatkertjeinkben, úgy nézte ő azt a néhány nőt…, akivel elhagyott városok kocsmáiban… találkozott. (Karinthy Frigyes) || a. <Véletlenül> megismerkedik vkivel <, akit megszeret>. Azon a bálon találkozott a (későbbi) férjével. Ó mért oly későn, levelek hullása, Daru távozása idején: Mért nem találkoztam rózsanyíláskor, hajnalhasadáskor veled én? (Kiss József) || b. (rendsz. tagadó alakban) (átvitt értelemben) Találkozik vmivel: tapasztal, átél vmit, életében, tapasztalatai között előfordul vmi. Nem találkoztam még ilyen tudatlansággal. Sok furcsasággal találkozik életében az ember. Még ilyen aljassággal nem találkoztam. (Móricz Zsigmond)
2. Megbeszélt helyen és időben összejön vkivel. A Duna-parton szoktak találkozni. Mindennap találkozik a mennyasszonyával. Találkoztak ők nemcsak a városon kívül, hanem a városban is,… reggel, délben, este…, amikor akartak, néha naponta ötször is. (Kosztolányi Dezső)
3. <Több dolog> érintkezik, összeér, egymás közelébe kerül. Találkoznak → útjaik; a → szélsőségesek találkoznak. Két egyenes a végtelenben találkozik. A vasúti gócpontban több fontos vonal találkozik. || a. (átvitt értelemben) A tekintetük találkozik: hirtelen – véletlenül v. szándékosan – egymásra néznek. Az anya és leány tekintete találkozott. Megértették egymást. (Justh Zsigmond) Amint a tekintetünk találkozik, heveskedve kezdi csóválni a fejét… (Krúdy Gyula)
4. (átvitt értelemben) <Több nézet, felfogás> megegyezik egymással, egybevág. Véleményünk találkozik; (gyak. gúnyos) nagy szellemek találkoznak: kettőn(kn)ek ugyanaz a gondolata (gondolatunk) támadt.
5. Eszmei v. érzelmi közösségbe kerül vkivel. Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat?… Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon. Mért nem találkozunk süvöltve Az eszme-barrikádon? (Ady Endre)
6. (sajtónyelvi) Találkozik vmivel: vmilyen hatást kelt benne; talál vmire. A polgárok előkelőinek helyeslő morgása tudatá, hogy e fejedelemi ötlet a nép helyeslésével találkozik. (Jókai Mór)
7. (kissé tréfás) Találkozik vmivel: vmely tárgyat talál (1). Nem találkoztál a ceruzámmal?
8. (irodalmi nyelvben, régies) Akad, kerül, található, van. Találkozik-e egy fia a hazának, találkozik-e egy polgára a városnak, aki hazája szabadságáért vérét, életét feláldozni kész ne volna? (Kossuth Lajos) Eléje rakott minden jót, ami csak konyhán találkozott. (Gárdonyi Géza) Kő ezen a tájon mentül kevesebb van, márvány pedig éppen nem találkozik. (Tömörkény István)
Igekötős igék: összetalálkozik.
