tájékozódik
tájékozódik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
1. <Valahol a térben, a szabadban> megállapítja az égtájakat, ill. eligazodik haladási iránya, célja felé. Jól tájékozódik az erdőben, a ködben, a tengeren, az útkereszteződésnél. Nem tudott tájékozódni a pusztán. A Keleti pályaudvar felől – ennyire tudnak tájékozódni – vörös fény ömlik a városra. Kel a nap. (Nagy Lajos)
2. (átvitt értelemben) Járatossá válik vmiben, megszerzi a szükséges adatokat, értesüléseket vkiről, vmiről a helyes értékeléshez, a világosan látáshoz. Tájékozódik vmiben, vmi felől; tájékozódik a dolgok állása felől; tájékozódik a költségvetés tételeiben, a történelem vmely szakaszában. Nem tájékozódik kellően az ügyekben. A központi kiküldött első dolga az volt, hogy tájékozódjék az elnök működése felől. A felderítők tájékozódtak az ellenséges ütegek állásáról. Tájékozódnunk kell a kérdés felől: hogy aránylik az emberhez a költő? (Péterfy Jenő) Kardics bácsi nagy léptekkel járt föl-alá a puha szőnyegen. – Ilyen vigyázatlanok. Mégis csak abszurdum. Mért nem tájékozódnak idejében. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: eltájékozódik; körültájékozódik.
tájékozódó; tájékozódott.
