táblás
táblás melléknév -an
1. Táblákból (4) összeállított, táblákra tagolt. Táblás ablak, ajtó, falburkolat, kapu, padló. (építészet) Táblás épít(kez)és: előre gyártott táblaszerű elemekkel végzett é.
2. (földtan) Nagyobb kiterjedésű táblákra (10) töredezett <terület, vidék>. Táblás fennsík; a Bakony és a Vértes táblás vidéke.
3. (földtan) Egymáson fekvő, jól elkülöníthető rétegekből álló. Táblás kő, pala. A… kőzet… táblás alakban rakódott le. (Csengery Antal)
4. (műszaki nyelv) Táblás gát: olyan g., amely a víz duzzasztását felállítható és lefektethető v. billenthető táblákkal végzi.
5. (mezőgazdaság) Olyan <mezőgazdasági művelés(i mód)>, amelyben a megművelendő területek táblákat (9) alkotnak <a parcellással ellentétben>. Táblás gazdálkodás, művelés. Táblásan gazdálkodik. Táblásan műveli a földet. || a. (1945 után, mezőgazdaság) Táblás csoport: olyan termelőszövetkezeti cs., amelynek a földjei táblákat (9b) alkotnak.
6. (ritka) Táblával (1) ellátott, fölszerelt. Fekete táblás tanterem.
7. (sport) sorszámnévi jelzővel) A jelzővel meghatározott táblánál játszó <sakkjátékos>. Első, második, harmadik táblás versenyző. || a. (sport) (Összetett v. névmási számjelzővel) A jelzővel meghatározott számú sakktáblán lejátszott <sakkmérkőzés.> Tizenöt táblás barátságos mérkőzés.
8. (film, színház) táblás ház: olyan <előadás>, amelyre minden jegy elkelt. Táblás ház van, a pénztárra kitették a „Mai előadásunkra minden jegy elkelt” táblát.
Szóösszetétel(ek): kéttáblás.
