született
született [e- ë] melléknév
1. Anyja méhéből világra jött <személy, (ritka) állat>. → Bíborban született; → halva született; házasságon → kívül született gyermek. Szóláshasonlat(ok): ártatlan, mint a ma született bárány ← v. gyermek. No, ez igaz történetet Ha ki, anyától született Olvassa, és ember fia, Tanácsolom megfontolnia. (Arany János–Burns-fordítás)
2.* <A leánykori név megjelölésében.> Kis Jenőné, született Kovács Ilona: Kis Jenőné Kovács Ilona || a. Vkinek a születésével járó <sajátosság, adottság>, azóta tartó <állapot, helyzet>. Született francia; született vak. Felesége született bárónő volt. Most minden ember született zseni, Minden betűje dicső, isteni!… (Tompa Mihály) Felele a kádár: Ajh no!… szeretném, ha Törpe bolond volnék, vagy született néma. (Arany János) Azt kellett elhitetnem, hogy született bolgár vagyok. (Kosztolányi Dezső)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
3. (népies, régies) Olyan <dolog>, amelybe vki beleszületett, amely természet adta tulajdona. Már nincs tiltva a magyarnak | Szólni, pörölni, Magyarhonban, született anyanyelvén. (Arany János) Leányi szemérem leköti a nyelvét, Született szemérem, tanult kötelesség. (Arany János)
4. A jelzett szóban kifejezett hivatásra termett v. ilyen hajlamú, tehetségű <személy>. Született író, költő, művész, tanár, vezér. Népünket nem kell elkényeztetni, született katona ez. (Vas Gereben) Született mesélő volt, aki azonban nem szeretett mesélgetni. (Móricz Zsigmond) || a. Vele született: olyan <tulajdonság>, amelyet vki születésekor magával hozott a világra. Vele született gyengeség, hajlam, tehetség. Agyamnak sötét mélységében… szabadon és korlátlanul dolgozik a velünk született, soha meg nem változó ösztön. (Karinthy Frigyes)
