szétnéz
szétnéz tárgyatlan ige
1. <Vmely területen v. helyiségben> körüljártatja tekintetét, hogy teljes képet kapjon a környezetről; körülnéz, széjjelnéz. Szétnézett a dombtetőről. Kíváncsian nézett szét a műteremben. Megtörülé arcát, kezeit, s szétnézve az éjben. (Arany János) Szétnéztünk a napsütötte tájon. (Gelléri Andor Endre) Szétnézett a konyhában, s nem talált több munkát. (Nagy Lajos) || a. Vmely neszre, jelre körülnéz maga körül, hogy lássa az okát, eredetét. Szétnézett, hogy ki járhat a közelében. Szétnéztem,… a félhomályban nem láttam senkit. (Tolnai Lajos) || b. (átvitt értelemben) Pillanatra fölriadt e nemzet, S szétnézett, mi zaj van a világban? (Petőfi Sándor) || c. Csodálkozva, szégyenkezve, értetlenül v. fenyegetően jártatja körül a tekintetét. Péter pedig csak néze szét. Mire való mind e beszéd. (Arany János) Toldi György e szóra csakugy hűle-fűle, Szétnézett, hallja-e más is őkívüle? (Arany János) A pap belökte a kocsma ajtaját, és megállott. Szétnézett, mint a haragos ítélet, a devernyázó társaságon. (Gárdonyi Géza)
2. Vhol szétnéz: közvetlen környezetében mindent megnéz, hogy megtaláljon v. meglásson vmit. Szétnézett az asztalán, hogy hova tette a ceruzáját. Szétnézett a könyvespolcon valami jó könyvért. Most ott egy asztal van meg pad… István mellé telepszik, a kutya a pad alá kerül, és szétnéznek mind a ketten. (Tömörkény István)
3. Vhol szétnéz: vmely helyet, helységet bejárva megnéz. Szétnéz a környéken, a faluban. A vonat egy óra múlva megy tovább, addig szétnézek a városban. Én majd itt a kis kertben nézek szét. (Petőfi Sándor) Vizyné… az ötödik vasárnapon maga küldte el, hogy menjen kicsit, nézzen a szét a városban. Anna felöltözködött a pepita ruhába. (Kosztolányi Dezső)
4. (ritka) Vmin szétnéz: nagyobb területen szétszórt tárgyakat, személyeket egymás után megnéz; végignéz vmin. Odakünn már, úgy-e, megért a kalász? Rét gyapja lenyirve; foly a takarás; Boglyák tetejéről egy-egy suta gém Néz szét aratóknak vídám seregén? (Arany János)
szétnézés; szétnéző.
