százas
százas melléknév és főnév
I. melléknév
1. Százas szám: száz egységet tartalmazó, az egyet százszor magában foglaló sz. (írott jele: 100 v. C).
2. Ezt a számot jelölő. A százas szám háromjegyű.
3. Ezzel a számmal jelölt, megkülönböztetett <dolog, ritk. személy>; százas számú. Százas hordár, szék, szelvény, szoba. || a. (régies) A századik ezredhez tartozó <katona>. Százas baka.
4. <Vmilyen szempontból. pl. nagyság, finomság v. egyéb jellemző tulajdonság alapján> ezzel a számmal osztályozott, minősített <használati tárgy, eszköz, anyag>. Százas ceruza; százas cérna; százas égő; százas villanykörte. || a. Olyan <nagyság, méret, finomság stb.>, amelyet ezzel a számmal különböztetnek meg. Százas minőség.
5. Száz személyből álló. Százas csoport, küldöttség. Készíte szívhez szóló szép felhívást 300 debreceni előkelő hölgyhöz, kérvén őket, alakítsanak egy nagy rendező százas hölgybizottságot. (Ady Endre)
6. Olyan <eljárási mód, ill. annak eredménye>, amelyben a tagolás a „száz” számon alapszik. Százas csomagolás, köteg; százas tételekben vásárol.
7. <Vmely pénznemben:> száz egységet érő. Százas bankjegy. Tisztújításkor százával hánytam a százas bankjegyeket. (Arany János) Azt regélte a lelketlen fáma, hogy egy százas bankó nyit ajtót Gabriellának. (Ady Endre)
II. főnév -t, -ok, -a
1. Száz egységet tartalmazó, az egyet százszor magában foglaló szám. Ez a gyermek már százasokkal is tud számolni. Egy nap apám |…megtanított | a titokra, tízesek, százasok | hogy nőnek föl egymáson ezerig. (Szabó Lőrinc)
2. Ezt a számot jelölő számjegyek együtt. Az ajtón levő százas már alig olvasható.
3. Ezzel a számmal jelölt, megkülönböztetett személy v. dolog. A csomagot a százasnak adtam át. A százasban lakik. || a. (régies, bizalmas) A százasok: a századik ezred.
4. (mennyiségtan) Három v. több jegyből álló számban a tízestől balra eső számjegy, amely azt jelöli, hogy az illető szám hányszor száz egységet tartalmaz <az ezreseket és azoknál nagyobb egységeket nem tekintve>. Az összeadásban a százasokat egymás alá írjuk.
5. (bizalmas) Száz pénzegységet érő bankjegy; nálunk ma: száz forintos bankjegy. Felvált egy százast; százasokkal fizet; százasokkal van → kibélelve a tárcája. A hadsereg fizetéseit csupa merő százasokban küldték meg. (Jókai Mór) Pénteken meg nem ette vóna a szalonnát egy százasér se. (Gárdonyi Géza) Itt, a szívem fölött… a pénztárcám volt, ahol mindig megbújt néhány százas. (Gelléri Andor Endre) || a. (bizalmas) Ennek értéke. Néhány százast keresett a különmunkán.
III. (személyragos és határozóragos alak, határozószó-szerűen) Százasával: egy-egy csoportban százan v. százat; száz(an)-száz(an) v. százat-százat egyszerre.
