száz
száz számnév, tőszámnév
I. (melléknévi)
I. <A szám jelölésére.>
1. Tízszer tíz <személy, dolog>. Száz ember, év, méter, nap, tojás; száz-száz: mindegyiknek sz., külön-külön st. Egy métermázsában száz kilogramm van. Fiatal újságíró voltam akkoriban, s elég emberségesen megfizettek; kaptam egy hónapra száz koronát. (Móra Ferenc) || a. <Osztó értelmű kifejezésben:> száz-száz. Fejenként száz forintot adott nekik. Minden barakban száz ember lakik. || b. Körülbelül száz. Ilyesmi már száz évvel ezelőtt is volt. Ma is faggyúgyertyával világítanak, mint ezelőtt száz évvel… (Gárdonyi Géza) || c. <Egynél több százról szólva ezt a száz többszöröseként v. a száz többszöröséből és vmely nem pontosan száz egységből álló számnak összegeként értve.> Megmaradt neki tisztán egy pár száz hold. (Mikszáth Kálmán) || d. (bizalmas) <A százalék jelzőjeként, s a teljesség, a nagy mérték, fok kiemelésére:> Százban v. száz százalékig: a) teljes mértékben; b) igen nagy mértékben. A termelésben száz százalékot ért el. Száz százalékig megbízható.
2. (gyak. túlzó) Igen sok, számos. Száz esztendeje nem láttalak! Száz mérföld a → világ; száz sebből → vérzik. Száz torokból zengett a kiáltás. Délibábos ég alatt kolompol | Kis-Kunságnak száz kövér gulyája. (Petőfi Sándor) És most a Pokol muzsikál: | Fülünkben száz és szörnyű akkord. (Ady Endre) Nagyanyámnak volt egykedves szava, hogy: „Inkább legyen száz irigyem, mint egy szánakozóm. (Móricz Zsigmond) || a. (rendsz. megengedő ért. mondatban) (túlzó) Akármennyi, akármilyen sok. Ha száz lelke volna. Ha száz keze volna, akkor se győzné ezt a sok munkát. Egy marokszorítás – s ha száz lelke volna, Mégis elhallgatna, többet nem horkolna. (Arany János) A nagyasszonynak, ha száz keze volna is, mind tele volna most dologgal. (Jókai Mór) || b. (gyak. túlzó) Sok különféle <dolog>. Száz kérdés kavarog benne. Száz dologra kell a pénz. Száz gondom van. Száz fenyegető, tiltakozó vagy csodálkozó mozdulat keresztezte egymást. (Mikszáth Kálmán) Föl kéne szabadulni már! | S a hozzáértő, dolgozó | nép okos gyülekezetében | hányni-vetni meg száz bajunk. (József Attila) || c. (túlzó) Száz meg száz v. (újabb szóhasználatban) száz és száz : nagyon sok; számtalan különféle; száz és → ezer. Száz meg száz kérdésre kell válaszolnia. A társaság egy része követi őket… száz meg száz mérföldön, országokon keresztül. (Vas Gereben) Összevissza nőtt a folyondárok száz meg száz neme. (Jókai Mór)
II.* <Sorszámnév helyett állandósult kapcsolatokban, némely hely, szövegrész megjelölésére:> századik. A száz paragrafus első bekezdésében.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
II. (főnévi) -at, (ritka, régies) -a
I. <A szám fogalmához szorosabban kapcsolódó jelentések, határozott számnévi értékkel.>
1. Az a mennyiség v. szám, amely tízszer tíz egységet foglal magában. Hatvan meg negyven az száz. Százig olvas v. számol. Száz az egyhez, hogy…: csaknem biztos. Úgy áll az esély, mint száz az egyhez. (Jókai Mór)
2. A szövegösszefüggéssel meghatározott száz dolog v. személy. Végy el belőlük százat! Száz sem bírná el közületek. Ki van adva még is: jó lovagok száza – | Forgós süvegét Kont mihelyest fönn rázza, | Száguldva repüljön, hogy urát megmentse. (Arany János)
3. (ritka) Az érvényben levő pénzegységből száz; száz forint. Százat nyertem. Százért vettem. Százat teszek egy ellen v. egyre, hogy…: a) száz forintban fogadok ellenfelem egy forintjával szemben; b) biztos vagyok abban, hogy…
4. (sport) Száz méter(es távolság), ill. az ilyen távolságon történő futás. Százon indult. Biztosan nyerte a százat. Két lélekzettel futotta a százat. (Kosztolányi Dezső)
5. (elavult) Évszázad. E nyolcadik százba épült nagy templomnak Sok részein látszott nyoma az ostromnak. (Csokonai Vitéz Mihály) Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén. A riadó vak mélységet fölverje szavával S késő százak után, méltán láttassa vezérlő | Párducos Árpádot s hadrontó népe hatalmát? (Vörösmarty Mihály)
6. (ritka, elavult) Kb. száz emberből álló katonai csoport v. egység. Ott Lajos a három válogatott százzal | Jakabot bevárta, szívbeli fohásszal. (Arany János)
II. <Határozatlan számnévi értékkel.>
1. Százakra v. sok százra megy v. rúg: rendkívül sok(ra megy). Sok százra megy azok száma, akik…
2. Százak v. sok száz: nagy összeg(ű pénz). Százakat fizet vmiért v. (ritka) vkiért: százakat keres; százakat költ vkire v. vmire. Százakat vesztett. Ezért fizettem én százakat… (Mikszáth Kálmán) Nos, egy divatos regényíró, aki fütyölve szerez százasokat. (Ambrus Zoltán)
3. <Főleg patetikus stílusban:> Százak, vkik(nek) százai: nagyon sok ember; (ritka, irodalmi nyelvben) száza: sok ember; vmik(nek) százai: nagyon sok <a szóban forgó dologból>; (ritka, irodalmi nyelvben) vmi(nek) száza: sok <a szóban forgó dologból>. Kénytelen-kelletlen is kimozdítja az emberiséget az állati alacsonyságból valami rajtunk uralkodó hatalom. És viszi évek százán, évek ezrén, évek millióin át… fölfelé! (Gárdonyi Géza) Én gondoskodtam százakról, nekem jó hely jut odafenn. (Móricz Zsigmond)
III. <A sorszámnév főnévi értelmével kapcsolatos jelentésben v. főnévi értelmű sorszámnév helyett.>
1. A századik év. Ez i. e. száz körül történt.
2. A százas számú épület v. helyiség. Üllői út száz; harmadik emelet száz.
III. (határozóragos alakok, határozószó-szerűen)
1. Százan: a) száz személy együtt. Éppen százan voltak. b) sokan. Százan is kértek, hogy… Minden hivatalt, mivel százan kérik, Eloszta, egészen a kutyapecérig. (Arany János) Zsivajogva ugrálták körül a diákok, vagy százan, a sárkányt. (Kosztolányi Dezső) || a. <Főleg patetikus stílusban:> Százan meg százan v. (újabb szóhasználatban) százan és százan. v. százan és ezren: nagyon sokan.
2. Százanként: (megszakítással) egymás után százasával. Százanként vonultak ki közmunkára.
3. Százszor: a) száz ízben, száz alkalommal. Százszor úszta végig a kis medencét. b) <számnév előtt:> százzal megszorozva. Százszor száz (az) tízezer. c) <hasonlításban szereplő mennyiségről szólva, határozatlan számnév v. számnévi, némely mennyiségről, nagyságról szólva, határozatlan számnév v. számnévi, némely melléknévi névmás előtt:<hasonlításban szereplő mennyiségről szólva, határozatlan számnév v. számnévi, némely mennyiségről, nagyságról szólva, határozatlan számnév v. számnévi, némely melléknévi névmás előtt:> százszor akkora; százszor annyi; százszor több: nagyon sokkal több; d) <számnév és mértéknév v. mértéknévből képzett melléknév előtt, derékszögű paralelogramma alakú terület meghatározásában, annak kifejezésére, hogy a szóban forgó terület, helyiség két egymással szemközti oldala száz, a másik kettő pedig a másik számnévvel meghatározott mértékegységnyi.> százszor ötven méteres gépcsarnok; e) (túlzó) nagyon sok alkalommal, számtalanszor. Százszor megmondtam már, hogy… Tiporjatok reám durván, gazul. | De addig… Mégis csak száll új szárnyakon a dal | S ha elátkozza százszor Pusztaszer, | Mégis győztes, mégis új és magyar. (Ady Endre); –e1 <Nyomósítva:> százszor meg százszor v. százszor és százszor v. (ritka) százszor s százszor v. százszor és ezerszer. Százszor és százszor kértem, hogy… Útjában százszor s százszor nézte meg a gyűrűt. (Petőfi Sándor); f) (túlzó) még sokkal nagyobb fokban; igazán sokszorosan. Jaj a botránkozónak, de százszor jaj a botránkoztatónak. (Jókai Mór); g) (túlzó) rendkívül nagy mértékben, igen nagy fokban; sokszorosan. Százszor szerencsés lehetsz, hogy… Új hadsereg a Hadak útján… Ez az ezer évig nyomorgók Százszor lesujtott, bús csapatja. (Ady Endre); h) (túlzó) <minőségi hasonlításban, középfok mellett:> igen nagy mértékben, nagyon sokkal; százszor jobb; százszor szebb; i) <tagadás nyomósítására, főleg tagadó állásfoglalásban.> Nem, nem – kiáltott fel Vadvirág – nem igaz, százszor nem igaz, semmi se igaz! (Ambrus Zoltán)
4. Százával: a) (ritka) száz darabból álló tételekben, csoportokban v. tételenkint. Százával egy forintért megvette a karókat. b) (ritka) több százan együtt v. egymás után. Százával jöttek. c) tömegesen. Százával kapja a leveleket. Meg kelle győződnöm, hogy százával a ballada nehezen jő. (Arany János) Hát százával nőnek körülötte a lányok. (Móricz Zsigmond)
5. Százszámra: a) több v. sok százan együtt v. egymás után, a szóban forgók közül; százával. Százszámra érkeztek a vendégek. b) (túlzó) <nem a száz többszöröseként gondolva:> tömegesen. Százszámra jöttek a levelek.
IV. <Szorzó számnév helyett, milyenségre v. mennyiségre utaló mutató névmás előtt, összetétel előtagjaként:> százszor. Százakkora; százannyi; százekkora; százennyi. Ha ez a pénz volna csak foglaló, S még száz ennyi lenne borravaló, S id’adnák a világot rá’dásnak, Szeretőmet mégsem adnám másnak! (Petőfi Sándor)
Szólások: ld. szó.
Szóösszetétel(ek): 1. százágú; százágyas; százegy; százeszendős; százéves; százfejű; százfokos; százfontos; százforintos; százhangú; százharminc; százhárom; százhat; százhatvan; százhét; százhetven; százhúsz; százkarú; százkét; száz-kétszáz; százkezű; százkilenc; százkilencven; százkilós; százkoronás; százlevelű; százméteres; százmillió; száznapi; száznapos; száznégy; száznegyven; száznyolc; száznyolcvan, százöles; százöt; százötven; százpengős; százpercentes; százpitykéjű; százszemű; százszínű; száztengelyes; száztíz; száztornyú; százvagonos; 2. egyszáz; félszáz; háromszáz; kétszáz; kettőszáz.
