számol
számol ige -t, -jon
1. tárgyatlan Számokkal művelete(ke)t, rendsz. vmely alapművelete(ke)t végez. Fejben számol; törtekkel számol; az ujján számol. Írni, olvasni és számolni tanulunk. Papírt, ceruzát vesz elő és számol. Ács lett… Vállalt és nem tudott számolni. Tudott összeadni és szorozni, de már kivonni és osztani nem. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan (bizalmas) Ily módon megállapítja, hogy mivel tarozik vkinek v. mivel tartoznak neki; elszámol. Számoljunk! Még nem számoltunk.
2. tárgyatlan Számlál (1). → Kettesével számol. Számolj százig és vissza kettesével! Mire tízig számolsz, újra itt leszek. Szóláshasonlat(ok): úgy tesz v. olyan arcot vág, mint aki → háromig sem tud számolni. Húszig már számoltam. Egy nap apám | … megtanított a titkokra, tízesek, százasok | hogyan nőnek föl egymáson ezerig. (Szabó Lőrinc) || a. tárgyas (ritka) Vhány évet számol: számlál (4). Tavalyi házasok ők, a fiatal gazdapár, a felesége bizonyos Bánhidy Valér csak most számolt huszonegy esztendőt. (Tömörkény István)
3. Számol vmit: azzal foglalkozik, hogy vminek a számát megállapítja; számlál (2). Számolja a napokat v. az órákat: nagyon várja vminek az elérkezését, bekövetkezését. Éppen a könyveit számolta. Én a hibát majd számolom kaviccsal. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) A kis kutya. Mégis a legszebb állat… csodálva nézem sokszor órák hosszat | és fürge szívverését számolom. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas Számítgat. (1). Mit is beszélsz magadban! – Számolom, | Asszony, hogy nincsen annyi éjszakám, Ahány áruló van még a hazában. (Madách Imre)
4. tárgyatlan (átvitt értelemben) Számol vmivel: tekintetbe, számításba vesz vmit, figyelemmel van vmire, mérlegel vmit. Nem számol a helyi adottságokkal. Számolnunk kell a sajátos viszonyokkal. Számol a körülményekkel. || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Számol vmivel: számít vmire. Számolni kell a járvány terjedésével. || b. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmiben számol: vmely értéket, mértékegységet vesz alapul számításában, mérlegelésében azt használja, alkalmazza. Méterben, mérföldben számol; kilóban, fontban számol; forintban, rubelben, dollárban számol; egész országokban számol; → világrészekben számol.
5. tárgyatlan (átvitt értelemben) Számol vmiért v. vmiről: vállalja v. vállalnia kell vmiért a felelősséget; felel vmiért, számot ad vmiről. Ezért még számolnia kell. Számolni fogsz még tetteidért! Ha a vadászatról visszatér, tagadj el, Mondd, hogy beteg vagyok…; a hibáért Én számolok. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Erről majd az örök bíró előtt számolsz. (Justh Zsigmond) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Számol vkivel: felelősségre vonja. Ha baja lesz, vele is számolok. (Vas Gereben) || b. tárgyatlan (csak többes szám első személyben) (átvitt értelemben) Ezért (még) számolunk!: <fenyegetésként:> majd beszélünk még a dologról, és akkor felelősségre vonlak. „Ki veled púpos hátú!”… „Ezért számolni fogunk.” (Eötvös József)
6. tárgyatlan (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Számol magával: leszámol magával. Hányan mondák, hogy számoltak magukkal, És felköték egy fára magukat. (Madách Imre)
7. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Számol vkire: számít rá. Győzzünk bár, vagy veszítsünk, én Szeged népére minden esetre számolok. (Kossuth Lajos) Miklósra magára sem keveset számol: Lehetetlen, úgy mond, bátyja legyen bárhol… Ily nagy háboru hogy nélküle megessék. (Arany János) Számolok barátságodra. (Szigligeti Ede)
8. tárgyas (ritka) <Vmely összeget v. vmennyit> kér vmiért; számít. Mondd, mit érlel annak a sorsa, | ki sót mér, krumplit, kenyeret | … | s mi haszna sincs, hiába számol | többet a petróleumért? (József Attila)
Igekötős igék: átszámol; beszámol; beleszámol; elszámol; előszámol; felszámol; hozzászámol; kiszámol; leszámol; megszámol; összeszámol; újraszámol; utánaszámol; végigszámol; visszaszámol.
számolatlan; számolgat; számolhatatlan; számolható.
