szándéktalan
szándéktalan melléknév -ul (választékos)
Olyan <tett, tevékenység>, amely szándék, előzetes elhatározás nélkül ment v. megy végbe; nem szándékosan, nem készakarva tett. v. történt; szándékosság nélküli, akaratlan. Szándéktalan bántalom, cselekedet, sértés, kár. Szándéktalanul mondta azt, hogy… A nagyapja egymaga nevelte… egyetlen unokáját…; és nevelhette-e szeretetre irántam, …nem kellett-e szándéktalanul is elidegeníteni tőlem, kit ő maga mindig gyűlölt… (Kaffka Margit)
szándéktalanság.
