süt
süt ige -ött, süssön
1. tárgyas <Élelmiszert> szárazon v. zsiradékban huzamosan nagy hő hatásának tesz ki, hogy táplálkozásra alkalmasabbá v. más ízűvé tegye. Kemencében, sütőben, tepsiben nyílt lángon, szabad tűzön süt vmit; olajban, vajban, zsírban süt vmit; nyárson, roston, vmilyen tűzön süt vmit; → lassú tűzön süt; hirtelen, lassan süt vmit; pirosra, ropogósra süt vmit; burgonyát, fánkot, húst, pecsenyét, szalonnát süt; kenyeret, süteményt, tésztát, zsemlyét süt; a → saját pecsenyéjét süti. Szóláshasonlat(ok): olyan nagy tüzet raktak, hogy → ökröt lehetne nála sütni. Tepertős pogácsát, foghagymás borjúcombokat és kövér ludakat sütöttek nagy tepsikben. (Mikszáth Kálmán) Süti a szalonnát, és a csepegő zsírt okosan osztogatja el, felét a kenyérre, felét pedig a bögrébe hullatván. (Tömörkény István) Egy koffer könyv volt minden csomagom, | meg egy kenyér, anyám sütötte még, | Debrecenben. (Szabó Lőrinc) || a. (tárgy nélkül) Kenyeret v. süteményt készít. Holnap sütünk. Amely Leányzó … sütni, főzni, varrni szer, … Vidám, serény, eszes, jó, De bóldog egy leányzó. (Fazekas Mihály)
2. tárgyatlan Vmi vhogyan süt: vmely kemencében, sütőben, a sülni betett ételféle vhogyan megsül. Szépen süt ez a kemence. Sütőjük rosszul süt. || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Más tárgy, testrész> belső hevülettől, tűztől erősen tüzel, lángol. Csak úgy sütött az orcája, mint az izzóvá lett vaskemence. (Jókai Mór)
3. Haját süti: forró sütővassal göndöríti a haját.
4. Bélyeget, jegyet süt vkire, vmire: izzó bélyegzővassal maradandó jegyet nyom rá. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk süti a bélyeget; bélyeget süt a tehénre. Tán nem süt a bakó szégyenjegyet homlokunkra. (Kemény Zsigmond) || a. tárgyas. (átvitt értelemben) Vmely nevet v. bélyeget süt vkire, vmire: vmely szégyenletes névvel illet vkit, hogy megvetetté tegye. A gyalázat bélyegét süti rám. A hazaárulás bélyegét sütötték ránk. A fasiszta időkben minden haladó emberre a lázadó nevet sütötték. Ringyó nevet Süt hív anyámnak oly szeplőtelen Szűz homlokára. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Nemesbbé vágytam tenni élveink S bűn bélyegét süték az élvezetre. (Madách Imre) || b. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) <Szégyenletes dolgot> vkire rábizonyít. Rám akarta sütni a lopást.. Ránk sütötték az esküszegés bűnét. Nem hiszem, hogy valaki rám süthetné, hogy valaha bolondot csináltam. (Tolnai Lajos)
5. Vhova süt vmit: kilő vhova; elsüt. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk süti a fegyverét. Pisztolyt sütött ellenfelére. Puskáját a levegőbe süti. Ha … valahol a karaván elején vagy a végén kiabálás támadt, a levegőbe volt szokás sütni a pisztolyt. (Tömörkény István)
6. tárgyas (tárgy nélkül is) <Forró test> sugárzó hővel, erősen melegít vmit. A kályha süti az arcát. Nagyon is süt ez a kályha. Ne ülj közel a kandallóhoz, mert süt! || a. tárgyas (tárgy nélkül is) Süt (vkit), süti vkinek vmijét: magas hőfoka miatt érintéskor éles fájdalmat, esetleg égési ebet okoz vkinek vmely testrészen. A forró homok sütötte a talpamat. Ne nyúlj a forró vashoz, mert süt!
7. tárgyatlan <Hő- és fényforrás> világít és melegít. Süt a nap. Halld édesanyám, melegen süt a nap. (Kisfaludy Károly) Tisztán süt a nap, meleg délután van. (Tompa Mihály) Este szépen süt a lámpám. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan <Hold> világít. Szépen süt a hold(világ). || b. tárgyatlan <A nap v. más fényforrás> vhova, vmerre világít. Süt rá a nap; → hasára süt a nap; szemébe süt a lámpa. Itt nagyon ránk süt a nap. Arcára sütött a tűz. Ropog a tűz, messze süt a vidékre. (Arany János) Jóska legyűri a kalapja szélét, hogy a nap a szemébe ne süssön. (Gárdonyi Géza) Süssön rám így is, néhanap Egy-két sugárnyi régi nap, … Melytől felenged, ami fáj. (Tóth Árpád) || c. Vmit süt: fényével v. melegével is vmire irányul, s azt megvilágítja, esetleg melegíti. A hold süti az ablakokat; a nap süti a mezőket. Állj elő vén Márkus! vedd le a süveget, Hadd süsse a napfény galamb-ősz fejedet. (Arany János) || d. Vmilyenre süt vmit: <nap, napfény, napsütés> pirosra v. barnára változtatja a test, a bőr színét. Barnapirosra sütötte a nap az arcát.
8. (átvitt értelemben) Földre süti a szemét, a tekintetét: szemhéját leeresztve a földre néz. Ágnes nem sütötte … tekintetét a földre. (Kemény Zsigmond) A földre sütöttük szemünk. (József Attila)
Szólás(ok): ld. kakastej.
Igekötős igék: átsüt; besüt; belesüt; elsüt; felsüt; idesüt; kisüt; lesüt; megsüt; odasüt; rásüt; szembesüt; visszasüt.
süthető; sütött.
