sóhajt
sóhajt ige -ott, -son; -ani, (régies, irodalmi nyelvben) sohajt (gyak. -t ragos mérték- v. módhatározóval)
1. tárgyatlan Mély, hangos lélegzetet vesz, és a beszívott levegőt hosszan, hallhatóan kibocsátja. Egyet, hosszút v. hosszan, mélyet v. mélyen, nagyot sóhajt, → végsőt sóhajt. Ha az ember sóhajtani nem tudna, hát megfulladna. (Móra Ferenc) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) S olajos rongyokban az égen megáll, sóhajt az éj; leül a város szélinél. (József Attila) || b. tárgyatlan (orvostudomány) <A vizsgált személy, beteg> mély be- és kilélegzést végez. Tessék sóhajtani! Mélyet, nagyot sóhajtson! Felültette a pácienst, szépen megkérte, hogy sóhajtson, hallgatta a tüdejét. (Kosztolányi Dezső) || c. tárgyatlan <Rendsz. vmely nyomasztó érzelem (bánat, vágy), v. (ritka) feloldó érzés (megkönnyebbülés) hatására> mélyen, hangosan, gyak. elnyújtott nyögéssel be- és kilélegzik. Fájdalmasan, keservesen v. keserveset, megkönnyebbülten, vágyakozva sóhajt. Akkorát sóhajtott, mint egy fújtató v. hogy majd elfújta az embert. Nagyot sóhajt, mint akinek egy nagy kő esik le a szívéről. Hősvértől pirosúlt gyásztér, sóhajtva köszöntlek. (Kisfaludy Károly) A muskátlis virágcserepek mögött nem egy leány sóhajtott, s elmerengett aztán. (Mikszáth Kálmán) Ő ágyba bujt… én meg sóhajtva mellé ültem, útálva az életemet. (Szabó Lőrinc)
2. tárgyatlan (átvitt értelemben, költői) Vki, vmi után, (ritka, régies) vkiért, vmiért, vmire sóhajt: vágyódik, áhítozik utána, reá. Ki után sohajtasz, Édes jó pajtásom? (Petőfi Sándor) Máskülönben ment a dolga A kedves cicának: A reggelin gazdájával Ketten osztozának. Búsan nézte ezt a szolga… Fél zsemlére, pohár téjre Nagyokat sohajta. (Arany János)
3. tárgyas (irodalmi nyelvben) Sóhajtva mond, emleget vmit. Gyakran megálltam [a Duna] néma partjain, Titkot sohajték a szellők közé. (Vörösmarty Mihály) || a. tárgyas (elavult, irodalmi nyelvben) Nagyon, sóhajtozva óhajt, kíván vkit, vmit; eped, vágyódik vki, vmi után. Mi a Vágnál gyakran sóhajtunk tégedet. (Csokonai Vitéz Mihály) || b. tárgyatlan (régies) Sóhajt vkihez: hozzá fohászkodik.
Igekötős igék: belesóhajt; elsóhajt; felsóhajt; visszasóhajt.
sóhajtgat; sóhajtó; sóhajtott.
