siet
siet [e] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë] siessen [e-ë]
1. <Személy, rendsz. gyalog> szapora léptekkel, gyorsan halad, megy v. jön. Lassan menj, ne siess! Úgy siet, hogy alig lehet utolérni. Siessünk, mert különben estig sem érünk oda! Találkoztunk, de tovább ment sietve. Siet, mintha tűz volna a talpa alatt… (Katona József) || a. Siet vhová, vmerre, vhonnan: ilyen módon megy vhova, v. jön vhonnan. Vö: odasiet. Siet vkihez. Hová sietsz? A hivatalba siet. A színhelyre siet. Sietett a munkahelyéről haza. Oda sietett, ahonnan a jajveszékelést hallotta. Álljatok meg! kedves angyalkák! álljatok, Imé egy poéta siet utánatok. (Csokonai Vitéz Mihály) S midőn az ösmerős kilincset megnyomom: Szemeim keserű könyekkel nedvesek: Nem sietnek elém, akiket keresek! (Tompa Mihály) Sietve igyekezett a kaszárnya felé. (Mikszáth Kálmán) Fizettünk, és szótlanul siettünk a színház felé. (Karinthy Frigyes)
2. Sürgős dologban jár, sürgős dolga van, nincs (másra) ideje. Ne tarts fel! Sietek. Csak röviden, mert sietek! Nem tudtam vele beszélni, mert sietett. Sietni kell. Délre még otthon akarnak lenni a faluban. (Tömörkény István) || a. Személy> aránylag hamar távozik vhonnan, nincs maradása vhol. Maradj még, ne siess! Mért siettek, még gyerekidő van!
3. <Rendsz. így:> vki siet vmivel: vmely cselekvést, munkát, gyors ütemben végez. Siet a levélírással, a mondókájával, a takarítással. Siet, hogy estére elkészüljön. No gyerekek, sietünk, felöltözünk és indulunk. Tudod, Jancsi szívem, örömest kimennék, Ha a mosással oly igen nem sietnék. (Petőfi Sándor) A vagyon átadásáról megjöttek az irományok is. Az öregek siettek vele. (Justh Zsigmond) Eredj fiam, Klára … Mondd meg, hogy siessen a kisasszony, … már nagyon várjuk. (Mikszáth Kálmán) Siessünk, hogy elmondhassunk mindent, ami kell még. (Kosztolányi Dezső) || a. Siet vmivel v. siet vmit (meg)tenni: vminek végrehajtásához adandó alkalommal gyorsan, késedelem, haladék nélkül hozzáfog, a lehető leghamarább, leggyorsabban (meg)csinálja; nem késlekedik vele. Siet a férjhezmenéssel, a nősüléssel: korán, fiatalon nősül meg, megy férjhez; (bizalmas) siet élni: a) nagyon hamar, fiatalon belemerül az élvezetekbe; b) az élvezeteket túlságosan mohón habzsolja. Sietett tudatni vele a jó hírt. Sietett az eseményeket elmondani. Sietett munkához látni. Kolompi úr sietett őt megnyugtatni. (Jókai Mór) Malinkáné sietett bemutatni a fiát. (Mikszáth Kálmán) Ha ez ilyen nemes érzésű ember, bizonyára … sietni fog a hazát megmenteni. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben) Késedelem, halogatás nélkül igyekszik (vmit megtenni). Vkinek, vminek a segítségére siet: késedelem nélkül, gyorsan segítséget, támogatást ad neki. Avégre siettem körötökbe, hogy benneteket fegyverre, a haza megmentésére hívjalak fel. (Kossuth Lajos)
5. Gyors ütemben, rendsz. kissé kapkodva, gondosság, alaposság nélkül tesz, csinál vmit. Miért sietsz? Csúnya lesz az írásod! Ne siess, rágd meg jól az ételt! [Szocialisták.] Nem sietünk, erősek vagyunk, rengeteg az elevenünk, a halottunk. (József Attila)
6. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Kisebb folyóvíz> gyorsan folyik vhova. Nyári napnak alkonyúlatánál | Megállék a kanyargó Tiszánál | Ott, hol a kis Túr siet beléje. (Petőfi Sándor) A hegyi patakok … vidám locsogással sietnek a Vágba. (Mikszáth Kálmán)
7. <Óra> a kelleténél gyorsabban jár, a pontos időnél többet mutat. Zsebórája (ha ugyan annak lehet hívni ilyen krumplit) állandóan siet vagy késik. (Kosztolányi Dezső) || a. (-t ragos mértékhatározóval) Vmennyit siet: <bizonyos idő alatt v. múlva> vmennyi időegységgel a pontos idő előtt jár. Karórám naponta egy percet siet. [Jól jár az órád?] – Félórát siet.
8. (átvitt értelemben) <Idő> gyorsan múlik, halad. Sietnek az évek.
Igekötős igék: átsiet; besiet; elsiet; elősiet; előresiet; felsiet; kisiet; lesiet; odasiet; tovasiet; utánasiet; végigsiet; visszasiet.
sietés; siető.
