súrlódás
súrlódás [ú v. u] főnév -t, -ok, -a
1. (csak egyes számban) A súrlódik igével kifejezett történés, folyamat; az a tény hogy vmi súrlódik (1); dörzsölődés. Csekély, nagymérvű súrlódás; a csapágy, a kerék, a tengely súrlódása; a mozgó test súrlódása; súrlódás lép fel; súrlódást idéz elő. Az erős súrlódástól a csapágy átmelegedett. Vas sinen a gőzgép nagy terhet vonva közelget, Mert a súrlódás nem köti meg kerekét. (Arany János)
2. (rendsz. többes számban) (átvitt értelemben, kissé választékos) Különböző v. ellentétes nézetek, elvek szembekerülése, összeütközése, ill. ilyen felfogású személyek kisebb nézeteltérése jelentéktelenebb, de ismétlődő összeütközése. A két ország, a házastársak, a kollégák közti súrlódások. Sokszor fordult elő köztük súrlódás. Kerüljük, kiküszöböljük a súrlódásokat. A türelmetlenség súrlódásokat idézett elő köztük. A mindennapi élet súrlódásai között … könnyen megfeledkezünk minden jó tulajdonokról. (Eötvös József) Olvasom, hogy 1885, az egész év micsoda zavarokkal volt tele. Állandóan nemzetiségi harcok, német és szláv súrlódások. (Móricz Zsigmond)
súrlódási.
