süllő
süllő főnév -t, -je [e]
Vizeinkben, főleg a Balatonban gyakori, megnyúlt testű, szálkátlan, ízletes húsú hal; fiatal, egy kilónál nem súlyosabb fogas (Lucioperca lucioperca, ill. L. sandra). A fogas, a süllő, a harcsa elhagyja mély iszaplakását, s feljön a vágott lékhez levegőt színi. (Jókai Mór) || a. Ennek húsa mint emberi táplálék, ill. mint kész étel. Roston sült süllő. A kis leány halakat hoza föl, egy fiatal süllőt, potykát. (Vörösmarty Mihály) A vacsorát tormás csukán kezdték, rántott süllővel, harcsával és kecsegével folytatták. (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): süllőfilé.
