sport
sport főnév -ot, -ja
1. A testi erőnek, ügyességnek, gyorsaságnak stb. alkalmazásával, felhasználásával végzett olyan tevékenység, amely nem számít munkának, s amelynek célja a testi-lelki erők, képességek harmonikus fejlesztése, ill. versenyszerű összecsapásokon való bemutatása. → Fehér sport; könnyű, nehéz sport; nemes sport amatőr, professzionista sport; a sport bolondja, őrültje; a sportok → királynője; → versenyszerűen űz vmely sportot. Ez már verekedés, nem sport. Mindene a sport. Rajong a sportért. Szinte sóvárgó kéjjel várta, hogy összetörje a sportban edzett fiatalember bosszúálló ereje. (Hunyady Sándor) || a. A szellemi képességeket fejlesztő, kedvtelésből, gyak. mérkőzés keretében űzött tevékenység (pl. bridzsezés, sakkozás). Szellemi sport.
2. E tevékenység szervezeti formája a vele kapcs. intézményekkel, sportolókkal, szurkolókkal együtt; sportélet. A magyar sport legfőbb irányítója. Mi újság a sport berkeiben? Az egész sportot újjászervezték.
3. Sportág. Labdarúgó sport; vízi sport. A futball a legnépszerűbb sport.
4. (sajtónyelvi) Ennek keretében rendezett verseny, ill. mérkőzések, sportesemények összessége. A vasárnap sportja kimagasló eredményeket hozott.
5. (átvitt értelemben, bizalmas) Kedvtelés, szórakozás. Sportból udvarol. Puszta sportból tette, hogy … A mi derék mágnásaink akkor is … csinálták … csupa sportból az adósságot. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Olyan erkölcsi magatartás, indíték, amely haszonra, előnyre nem tekintve, öncélúan, puszta szórakozásból, szeszélyből vmi rosszra irányul, ill. az ilyen indíték alapján végzett cselekvés. Sportot → csinál, → űz vmiből. A veszekedés neki sport. Sportból hazudik. Elcsábította a lányt puszta sportból. Sportot csinál abból, hogy az állatokat kínozza.
Szóösszetétel(ek): 1. sportakadémia; sportakció; sportaktíva; sportalosztály; sportáru; sportautó; sportbajnok; sportbemutató; sportberkek; sportbizottság; sportbiztos; sportbolt; sportbotrány; sportcél; sportcsapat; sportdíj; sportegészségügy; sportegylet; sportellenes; sportélmény; sporteredmény; sportérintkezés; sporterkölcs; sportértekezlet; sportérzék; sportévkönyv; sportfegyelem; sportfejlesztés; sportfelelős; sportfelfogás; sportfelszerelés; sportfelügyelő; sportfelvonulás; sportfolyóirat; sportfőhatóság; sportfőiskola; sporthajlam; sporthatóság; sporthét; sporthír; sporthíradó; sporthírlap; sporthivatal; sportigazolvány; sportinduló; sportíró; sportiskola; sportjelvény; sportkabát; sportkapcsolat; sportkép; sportkeret; sportkifejezés; sportkombinát; sportkórház; sportköltségvetés; sportkönyv; sportközpont; sportközvetítés; sportkultúra; sportküldöttség; sportlövészet; sportlövő; sportmegbízott; sportmegmozdulás; sportmester; sportminősítés; sportmozgalom; sportmunka; sportműsor; sportműveltség; sportnap; sportnaptár; sportnem; sportoktatás; sportoktató; sportosztály; sportöltözék; sportparádé; sportpolitika; sportprogram; sportrendezvény; sportrepülőgép; sportrovat; sportsapka; sportsérülés; sportsiker; sportsovinizmus; sportstadion; sportszabású; sportszabó; sportszakember; sportszakosztály; sportszálló; sportszanatórium; sportszellem; sportszenvedély; sportszer; sportszerencse; sportszeretet; sportszerető; sportszerv; sportszervezés; sportszervezet; sportszezon; sportszoknya; sportszótár; sportszövetség; sporttalálkozó; sporttanfolyam; sporttársadalom; sporttehetség; sportteljesítmény; sporttevékenység; sporttitkár; sporttrikó; sporttudósító; sportújságíró; sportúszás; sportuszoda; sportünnepély; sportverseny; sportvezér; sportvezető; sportvilág; sportviselet; sportvonat; sportzokni; sportzseb; 2. autósport; embersport; jégsport; lósport; motorsport; tömegsport; versenysport; vívósport.
