soha
soha határozószó, általános
<Önállóan rendsz. egyszavas mondatként v. tagmondatként; egyébként gyak. második v. esetleg harmadik tagadó v. tiltó jelentésű szóval kapcsolatban; nyomatékosabban a sem v. se tagadó-, ill. a se tiltószóval; (ritka) is nyomósító szóval. Nyomósítva: soha-soha, soha de soha.>
1. Az idő folyamatában egyáltalán nem; az időfolyamat egyetlen pontjában sem; semmi időben (sem), semmikor (sem). Soha jobbkor (→ jókor). Ilyen dolog soha elő nem fordulhat. A jó tanács nem felesleges soha. Az Életnek nincs soha vége. (Ady Endre) Az asszony nem a múlté soha és ritkán a jövőé. Az asszony a jelené mindig. (Ady Endre) || a. <A cselekvés, történés ismétlődő, szokásszerű elmaradásának, vmely állapot szokásos hiányának kifejezésére:> általában nem; szokás szerint nem. Nem beszél soha. Nincs pénze soha. Soha sincs ideje semmire. Bár apái nékie Mindent oly bőven hagyának, Soha sincsen semmije. (Petőfi Sándor) Képzeljen el, Kedves Atyám, egy… karmestert, aki soha sincs magánál. (Ambrus Zoltán)
2. Vmely határozóval v. mellékmondattal meghatározott v. odaértett időpontban v. időszakaszon át egyáltalában nem, egyszer sem. Valahányszor keresik, soha sincs otthon. Munkaidő alatt soha nem hagyja el a helyét. || a. <A múltra vonatk.:> mostanáig v. vmely múltbeli időhatárig egyszer sem. Ezt még nem mondta soha. Úgy eszik, mint aki soha nem evett. Az ő idejében ilyesmi soha nem fordult elő. Mióta nálunk van, nem mulasztott soha. Soha még épület nem hatott annyira Malinkára, mint ez a vén fészek. (Mikszáth Kálmán) Biztosítottak, hogy soha életükben nem mulattak ily jól. (Kosztolányi Dezső) Hadd dalolok soha nem hallott verseket ma. (Babits Mihály) –a1 (népies, régies) Soha is: sohasem. Ó asszonynéném, én nem ismertem őtet soha is. (Móricz Zsigmond) || b. <Kihagyásos szerkezetben:>soha nem volt, sohasem láttuk stb. Soha ennyi virág(ot); soha ilyet! Soha olyan vérszopó hyénát, mint az én… öcsém, mióta megházasodott. (Jókai Mór) Soha egy riasztó, becsületes, Egy szabaditó vagy keserü ének. (Ady Endre) Soha ilyet. Hogy Dani bácsi fizesse meg! (Móricz Zsigmond) || c. <A jövőre v. vmely múltbeli eseményhez, történéshez képest később bekövetkező eseményre, történésre vonatk.:> ezután, ill. azután egyáltalában nem, egyszer sem. → Most vagy soha, soha, míg a → világ; soha többé ne tedd! Akár soha ne lássam. Soha többé nem fordult elő ilyesmi. Míg élek, többé nem teszek ilyet. Soha többet nem megyek oda. Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja fel azt több kikelet soha! (Berzsenyi Dániel) Mán én nem megyek haza többé, soha az életben. (Gárdonyi Géza) Esküszöm, hogy soha-soha nem hagyom el. (Krúdy Gyula) Soha többet nem kaptam ilyen játékot tőle [= apámtól]. (Móricz Zsigmond) || d. Semmiféle körülmények között; akármiképpen lesz (v. lenne) is, akkor se(m). Ezt nem tenném soha. Soha meg ne bánts senkit! A munka neki soha nem fárasztó. Ha lesz halálom, | vágyam halálát nem hiszem soha. (Babits Mihály) Öntudatos munkás… nem tör soha sztrájkot! (József Attila)
3. (túlzó) <A tagadás erősítésére> egyáltalán nem, semmiképpen sem. Nem lesz vége soha? Ki soha nem próbál, soha nem nyer. Ok nélkül soha nem tesz semmit. A szája soha be nem áll. Mi hosszú, tenger éj!…hát nem virrad soha? (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
Megjegyzés: a soha határozószó és az utána közvetlenül következő nem tagadószó, ne tiltószó v. nincs tagadó ige kapcsolata helyett rendsz. a sohasem, sohase határozószó, ill. a soha sincs szókapcsolat használatos.
