selma
selma [ë] főnév selmát [ë], selmája [ë], (irodalmi nyelvben) selyma [ë]
1. (elavulóban) Csínyt kedvelő, huncut, csalafinta ember, néha gyermek. Az én apám nagy selyma volt. Furfanggal dolgozott, ahol az egyenes út nem használt. (Mikszáth Kálmán) Jaj, de nagy selma lehet az az Edelényi Török János úr! (Móricz Zsigmond)
2. (elavult, irodalmi nyelvben) Gazember (1). Hogy merted megverni … anyámat, selma? (Vas Gereben)
