sekély
sekély [e] melléknév és főnév
I. melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Csekély mélységű, alacsony állású <folyó- v. állóvíz>. A folyó helyenként sekély. A tó sekély vízében sokan fürdenek. Pihent lovak, vihogva, friss erőben, Tocsognak a sekély vízű mezőben. (Arany László) A sekély víz tele van apró békákkal. (Nagy Lajos) || a. (mezőgazdaság) A talajt csak a felületén, nem mélyen megmunkáló <tevékenység>. Sekély hántás, kapálás, porhanyítás, szántás, tárcsázás.
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Komoly, megbízható szellemi, erkölcsi, v. érzelmi alap nélkül való, felületes. A sekély áradozás … még nem költészet. (Arany János) Szerelme is csak oly sekély, mint a barátsága volt? (Justh Zsigmond)
II. főnév -t, (-ek),-e [ë, e] (népies) <Folyó- v. állóvízen> átkelésre, gázolásra alkalmas sekély (1) hely. Homokos sekély. A parti sekélyben lubickol a gyermek. Átlovagoltak a sekélyen. [A] széles mederben elterülő hegyi folyam sekélyei kényelmes gázlóul szolgálnak. (Jókai Mór) Egy fából faragott csónakja csak itt-ott siklik a parti sekélyben. (Tömörkény István)
sekélység.
