se [1]
se [1] [ë] kötőszó és határozószó <Tiltás, tagadó értelmű kívánság kifejezésére, a mondatban gyak. második, sőt harmadik tagadószóval (névmsal v. határozószóval) kapcsolatban>.
I. kötőszó
1. <Egyszeres használatban, tiltás, ill. tagadó értelmű kívánság kifejezésére, a megelőző szövegkörnyezetből v. a beszédhelyzetből ismert tiltáshoz toldásszerűen kapcsolt második, esetleg harmadik stb. tiltás kapcsolására, rendsz. az így kapcsolt mondatrész után, párhuzamos igei állítmányok esetén a kapcsolt igei állítmány előtt.>
A. <Mondatrészek kapcsolására; a tagadás ráértéssel felfogható tagmondatként.>
1. <Egyértékű mondatrészek kapcsolására. Más kötőszó nélkül ritk.> Szintén ne. Ne várd a fiadat, (de) a lányodat se! Ne szólj hozzá Pista, és te se Jóska! Ne menj a mezőre, se a rétre! –11 <A második állítmány tagadása esetén mindig második tiltószóval kapcs.:> ne is. Ne egyél, se ne igyál.
2. (népies) <Függő kérdés kérdő névmásának v. kérdő határozószójának tagadva ismétlésével, a kérdésben foglaltak bizonytalanságának kifejezésére.> Nem tudta, hogy mit mondjon, mit se.
B. <Tagmondatok, mondatok kapcsolására.>
1. Tiltó értelmű mondat után, egy másik tiltó mondat toldásszerű kapcsolására:> Se ne: és ne; szintén ne. Ne menj el hozzá, se ne írjál neki. Ne csavarogj, se ne barátkozzál a rossz fiúkkal. Ne utazzál a Balatonra, se ne hívj vendéget.
2. <Tiltó mondatot követő fokozó értelmű tiltó mondat kapcsolására, rendsz. még (csak) kifejezéssel nyomósítva.> Ne vedd szívedre, még csak válaszra se méltasd.
3. Ne csak… ne…, hanem (de)…, se: se…, se… Ne csak ne beszélj a dologról, de említést se tégy róla.
4. <Állító értelmű m, ill. felszólító mondat után, (fokozó értelmű) tiltó mondatban, ha a két mondat között tartalmi rokonság van:> és ne; ne is. Siess, meg se állj Pestig! Isten veled! – és rám se nézz, míg loppal Megyek s lomhán elnyel a józan nappal… (Tóth Árpád) || a. (népies) Főleg igekötős ige mellett, a toldásszerűen kapcsolt tagadás is szóval nyomósítva:) és ne; ne is. Hallgass, meg se is mukkanj!
5. <Nem közvetlenül kapcsolt, de a beszédhelyzetből könnyen hozzáérthető előzményre utalva:> (ne csak más vki, vmi, hanem) … is ne. Magadnak se higgy! A testvéredet se feledd el! || a. Különben se v. egyébként se: az előbb közöltektől, gondoltaktól függetlenül; ha a szóban forgó körülményt nem vesszük tekintetbe, akkor se. Ne menj ma színházba; kübönben se szórakozzál annyit.
6. <Vonatkozó mondat főmondatában a se szó a mellékmondatban foglaltak tagadásából a főmondatra nézve tiltást von le.> Amit más nem fogad el, azt te se vedd át. Mikor az osztály nem megy uszodába, te se menj.
7. <Feltételes v. némely vonatkozó mellékmondat főmondatában a se arra utal, hogy a mellékmondatban részletezett körülmény ellenére is tiltjuk a főmondat cselekvését. Ne lustálkodj akkor se, ha ráérsz. Akkor se törődj vele, ha nagyon fáj, Oda se menj, ahová hívnak. Ne várj semmit, onnan se, ahonnan már kaptál. || a. (A se szó a főmondat mutató határozószavának elhallgatása esetén rendsz. közvetlenül a mellékmondat állítmányához csatlakozik.) Ne tedd, ha belehalsz se. Mikor kérdeznek se szólj. Nagyon kihajtod [a lovat]? – Sose busujj, ha beledöglik se, megéri. (Móricz Zsigmond)
II. Páros v. többszörösen ismételt használatban tiltás, ill. tagadó értelmű kívánság kifejezésére, rendsz. hangsúlyos szóként.
A. Mondatrészek kapcsolására.
1. Rokon, egy fogalomkörbe tartozó fogalmak, egyértékű mondatrészek kapcsolására, ne tiltószóval. Se így, se úgy ne csináld. Ne nézz se jobbra, se balra. Se ne írj, se ne üzenj neki. Ne legyen gondod se egyikre, … másikra. Se enni, se inni ne adj a betegnek egy fél napig. Á, nincsen abbul semmi! – …Ha én mondom, hogy van, ne tudj akkor se köpni, se nyelni! (Móricz Zsigmond)
2. <Egymástól távolabb álló fogalmak kapcsolására.> Most se ne táncolj, se ne kártyázz, hanem gyere velem a zenét hallgatni.
3. <Ellentétes értelmű szavak, mondatrészek kapcsolására.> Ne mondj se rosszat, jót. Ne mondj se igent, se nemet. || a. <Más tiltószó nélkül, rendsz. hiányos mondatban.> Lélek az ajtón se be, se ki! (Arany János)
B. <Mondatok kapcsolására.>
1. <Rokon v. egymáshoz közel álló tartalmú mondatok kapcsolására.> Te se szólj, ő se említse.
2. <Egymástól távolabb álló mondatok kapcsolására.> Senki se be ne jöhessen, se ne hallgathasson. (Mikes Kelemen)
3. <Ellentétes tartalmú mondatok kapcsolására.> Ti se nevessetek, te se sírj!
II. határozószó
I. <Főleg nyomósító szóként, tiltásban, ellenkezésben, tagadó értelmű kívánságban.>
1. <Vmely hangsúlyos mondatrész után, vele együtt, nagyon nyomatékos, általános érvényű tiltás kifejezésére.> Szóba se hozd. A világ minden kincséért se tedd meg. –11 <Igekötős igével, ennek tartalmát nyomatékosan tiltva; az igekötő után.> Ki se merj jönni, mert meg keserülöd! El se mondd, úgyis tudom. Rá se nézz! Meg se állj Pestig! –12 (népies) <Is szóval nyomósítva>. El se is mondd, úgyis tudom. Sáros vármegyébe egy bizonyos Schlick nevű rablófőnök ütött be féktelen csordáival, intézkedni kell, hogy innen ki se is mehessen. (Kossuth Lajos) –13 <Az állítmány elhallgatásával>. → Oda se neki! || a. (gyak. a még (csak) kifejezéssel nyomósítva) <Fokozó értelmű nyomatékos tiltás kifejezésére olyankor, mikor vmely tágabb körű tiltást olyan szűkebb körűvel helyettesítünk, amely szemléletesebb és erőteljesebb, mint a tágabb körű.> Füled botját se mozdítsd! A kis ujjadat se görbítsd meg érte. Még a félhalott se maradjon az ágyon! (Petőfi Sándor) Én velem ennyit se törődj! (Móricz Zsigmond) || b. <Középfokú, felsőfokú melléknévvel, határozószóval kapcsolatban, azt érzékeltetve, hogy a kisebb fokot jelentő lehetőségekről nem is szólunk.> Még nagyobb összeget se fogadj el tőle. A legkecsegtetőbb ajánlatát se fogadd el! || c. <Lefokozást jelentő felsőfokú melléknévvel, határozószóval kapcs., általánosító tiltás kifejezésére.> A legkisebb engedményt se tedd neki! Legkevésbé se törődj vele!
2. Egy… se…: <nyomatékos lefokozásként és általánosító tiltásként; a semennyi körülírására.> Egy fillért (krajcárt, garast) se adj neki! Egy sort se írj neki! Egy szót se higgy neki! –21 <Az állítmány elhallgatásával.> Egy szót se!: a) teljes csönd legyen; b) semmiféle panasz v. szemrehányás ne legyen. –22 (ritka) Egy szót se (róla): nem szabad beszélni a dologról, bizalmasan kell kezelni. Óh jaj kiszid otthon apánk! Ne féljetek, egy kicsi ujja se bánt. Csak szót se arról, ami történt. (Szász Károly–Goethe-fordítás) || a. Egy cseppet se (félj)!: egyáltalán ne (félj)! || b. (tájszó) Egyet se …: <népmesei fordulatként:> semmit se, legkevésbé se; egyáltalán ne. Egyet se búsulj (azon)!
3. <Általánosító tagadó névmással v. ilyen határozószóval, ennek nyomósítására.> Ne félj senkitől se! Ne várj tőle semmit se! Ne menj sehová se!
4. (ritka) <Általános névmás v. általános határozószó rövid változata, főleg mi (VIII) után, a tagadás általánosítását kevésbé hangsúlyozó kifejezésben.> Mit se törődj vele!
5. Azért se: (most aztán) v. akkor még inkább ne. [Követeli?] – Azért se tedd meg.
6. Akár… se…: (most már) ne is (,mert úgy sincs értelme, mert úgyis hiába). Akár hozzá se kezdjünk!
7. <Fenyegetésben, rendreutasításban.> Eszedbe se jusson! Még egyszer kiváglak, pokol fajzatja, hanem aztán azt se halljam, hogy apád vagyok. (Mikszáth Kálmán) Pozdorjának se maradjon a csontja, ha meg nem teszi. Azt izenem. (Móricz Zsigmond)
8. <Fogadkozásban, bizonygatásban, főleg kiemelt mondatrész után, annak kifejezésére, hogy a beszélő önmagának vmi rosszat kíván, ha állítása, ígérete nem őszinte.> A holnapi napot se érjem meg, ha nem igaz.
II. (célhat mondatban, felszólító módú igével; sem a tiltás, sem a tagadás mozzanata nem jelentkezik határozottan) Odaadta neki a kért ruhát, hogy ezt se kifogásolhassa!
