sarlóz
sarlóz tárgyas ige -tam, -ott, -zon
<Füvet v. más vékony szárú növényt, ritk. gabonát> sarlóval vág. A fejés Teréza asszony dolga; füvet sarlózni a tejelőknek Noémi kötelessége. (Jókai Mór) || a. (tárgy nélkül) Az asszony éppen sarlóz. Ő nem is járt ki se gyűjteni, se acatolni. Legfeljebb, ha nálunk a kertben gyomlált, kapált, sarlózott. (Gárdonyi Géza) [A tügyiek] már csak kaszával aratnak, … Csécsén … még sarlóztak. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: lesarlóz.
sarlózás; sarlózgat; sarlózó; sarlózott; sarlóztat.
