sarló

Teljes szövegű keresés

sarló főnév -t, -ja
1. Gabona v. más vékony szárú növény, kül. fű vágására v. felszedésére haszn., mezőgazdasági eszköz: rövid, egyenes nyélre erősített félkör alakú, belső hajlata mentén élesre fent penge. Sarlót élesít; sarlóval arat.  Puszta a szivem, mint kopár őszi tarló, Amelyről leszedte a kalászt a sarló. (Arany János) A legtisztább munka a csép …, szép kis csépekkel verni ki a sarlóval learatott búzát. Egy szem se megy kárba. (Móricz Zsigmond) || a. Sarló és kalapács: a) <a Szovjetunió címerében és zászlaján a szocialista építésben megvalósult munkás-paraszt szövetség jelképe>; b) <ez mint a kommunista mozgalom jelképe>.  A mozgalom vár, munka és család, | míg megbukik a kizsákmányolás, | a sarló villan, sújt a kalapács | s börtönről, gyárról lehull a lakat. (József Attila) || b. A sarló pengéje. Fogazott sarló; kicsorbult a sarló; megreszeli a sarlót.  Vendée lázad, fölkel Párizs ellen, | Kaszát ragad és sarlót élesít. (Juhász Gyula)
2. (átvitt értelemben) Ehhez hasonló félköríves alakzat.  A macska nem üdült fel, … Elfogyott a fogyó holddal, Sarlóvá hajolva. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, választékos) A hold sarlója: a holdnak <az első v. az utolsó negyedben> a sarló pengéjéhez hasonló alakú karéja.  Telt, fogyott a hold is, – görbe uj sarlója Majd hegyesen állt fel, majd pedig csurgóra. (Arany János) A hold sarlója … ködbe takart ezüstdarabként még látszott. (Gelléri Andor Endre)
Szóösszetétel(ek): 1. sarlófog; sarlófű; sarlópenge; sarlónyél; sarlótartó; 2. holdsarló.
sarlójú.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT